Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
488 A törvényjavaslat 2. §ában az előterjesztők a törvény adómentességről rendelkező részeit kívánják kiegészíteni azzal az - első látásra nagyon szimpatikus - megoldással, hogy mentes legyen a földadó alól a termelésszabályozási céllal terme lésből kivont föld is. (17.40) Az alkotmányügyi bizottságnak nem feladata természetesen az állami bevételekről való gondoskodás. Azonban arra itt rá kell mutatnunk, hogy feltehetően, ha ezt a kérelmét teljesítenénk az előterjesztőknek, akkor az előterjeszt ők szándékával ellentétes végeredmény keletkezne. Ugyanis az 1991. évi LXXIX. törvény 8. szakaszának (6) bekezdésében írt számítási mód szerint ez a megoldás azzal a nem kívánatos - föltételezem, nem kívánatos - eredménynyel járna, hogy az adóalanynak több adót kellene fizetnie, mint eddig. Kérem, hogy az előterjesztők végezzék el a számítást. Egyébként jogilag semmi probléma nincs ezzel a 2. szakasszal, ennek ellenére erre föl kellett hívnunk a figyelmet. Ami a törvé nyjavaslat 3. szakaszát illeti, a leírt módon nem bocsátható szavazásra. Megismétlem: az alkotmányügyi bizottság nem foglalkozik azzal, hogy a törvényelőterjesztőknek a törvény indokolásában kifejtett célja egyébként a költségvetési vagy a gazdasági bizot tság szempontjai szerint támogatandóe vagy sem, azzal azonban igen, hogy ilyen módon nem lehet ezt a törvényjavaslatot kezelni az eredeti törvényhez képest. Az eredeti törvény ugyanis az idevágó táblázataiban rögzíti, hogy nullától 10 aranykoronaértékig nulla az aranykoronánként fizetendő évi adó, 10,1től 12ig 6, 12től 14ig 10, és így tovább. Nem lehet kezelni azonban e törvényhez képest egy olyan mondatot, ami a törvény indokolásának a stílusát ölti magára műfajilag, hogy az A és C pontokban foglalt táblázatok úgy módosulnak, hogy nulla forint adótétel nullától 18 átlagos aranykoronaértékhez tartozik. Ha ez a célja a törvény beterjesztésének, hogy 18 korona alatt ne kelljen adót fizetni, akkor ezt nem ezzel a szövegezéssel, hanem más szövegezéssel ke ll megtennie. Olyan szövegezéssel, ami a törvény megfelelő szövegének a helyére illeszhető, amint az a gyakorlatban ismert, bizonyos rendelkezések helyére a következő rendelkezés lép: és be kell írni a pontos szöveget. Ebben az esetben lesz az szavaztathat ó. Ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy az alkotmányügyi bizottság érdemben foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. Végül a hatályba léptető rendelkezés. 1992. november 10én terjesztették elő a törvényjavaslatot. Akkor még az a hatályba léptető rendelkezés me gfelelő lehetett, hogy ez a törvény 1993. január 1jén lépjen hatályba. Most, 1993 februárjában ez a szövegezés már nem tartható. A szakszerű szövegezés körülbelül úgy nézne ki, hogy a törvény például a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkez éseit például 1993. január 1jétől kell alkalmazni. Ez azonban szövegezési kérdés. Bizottsági előadóként ezért arra kell rámutatnom, hogy a törvényjavaslat egészét a bizottságunk általános vitára alkalmasnak ítélte meg, mert azt módosító indítványokkal kez elhetőnek, helyesbíthetőnek, javíthatónak tartotta. E módosító indítványok még benyújtva nincsenek, ezért a bizottságunk álláspontja szerint időt kell hagyni ezek benyújtására. Egyébként a törvény nem lenne szavazásra bocsátható. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem önöket: kíváne valaki a vitában felszólalni? Felszólalásra senki nem jelentkezett, így az általános vitát elnapolom, lezárására várhatóan holnap kerül sor.
