Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár válasza a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegész... - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár:
408 Nem szóltam eddig a nyugdíjemelés módját szabályozó, a legnagyobb vitát kiváltó javaslatról. Erre, a szoros összefüggések miatt, a nyugdíjemelésről szóló országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatos kérdéseknél fogok bővebben visszatérni. Most ráté rek a 8858as számú országgyűlési határozatra, vagyis a nyugdíjemelési javaslatokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorúan kell megállapítanom, hogy a nyugdíjemelési javaslatok tárgyalása során is kevés olyan javaslat hangzott el, ami e valóban nehéz kérdés megoldását segítené, viszont annál több az ügyet nehezítő, sőt, a félreértéseket fokozó, a nyugdíjasokat félrevezető vádaskodás. Szeretném, ha a döntés előtt ezek közül a legfontosabb észrevételeimet meghallgatnák. Valóságos számháborút kezdett a tisztelt Ház abban a kérdésben, hogy a javasolt emelés milyen mértéknek felel meg. Megdöbbentő közgazdász képviselőtársamtól - Palotás képviselő úrtól , hogy nem ismeri az indexszámítás elemi szabályát, vagy ha ismeri, akkor hozzászólása tudatos félrevezetés. Eng edjék meg, hogy a költségvetési bizottság előadójának, Fekete Gyulának a hozzászólására hivatkozzam. Fekete Gyula dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban, pontosan ismeri az indexszámítás módszerét. Hozzászólásában elmondta: "A társadalombiztosítás sz ámítása megfelel az indexszámítás szabályainak, és a 14%ot valamivel meghaladó emelkedés jön létre, ha egyéni szinten összeadjuk az 1993. évben várható nyugdíjakat, és ezt viszonyítjuk az 1992. évben ténylegesen kifizetett nyugdíjak havi összegéhez. Így s zámítják ki az átlagkeresetek egy évre jellemző havi összegét is - nincs indok tehát arra, hogy ettől a módszertől a nyugdíjszámítás metódusa eltérjen." Úgy gondolom, különösen nem lehet ez kérdés, ha a nettó átlagkeresetekhez kívánjuk hasonlítani a nyugdí jemelést. A képviselő úr, aki azzal vádolja a Kormányt, hogy becsapja a nyugdíjasokat, vagy saját felkészületlenségeiről tesz tanúbizonyságot, vagy pedig hozzászólását már választási előkészületnek szánja. Szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felh ívni arra a tényre, hogy a Kormány a társadalombiztosításról szóló törvény nyugdíjemelési szabályainak módosítására javaslatát 1992. december elején benyújtotta. Sem a társadalombiztosítási költségvetés tárgyalásakor, sem a társadalombiztosítási törvény tá rgyalása során nem titkolta, hogy nem érzi elegendőnek a 14%os emelést. Mielőtt minősítjük ezt az emelési mértéket, vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt években hogyan alakultak az aktív keresők és a nyugdíjasok jövedelemnövekedései. Kérem, hallgassanak meg néh ány tényt. 1985. évben az átlagos nyugdíjemelés 5,5%, a nettó keresetnövekedés 8,3% volt; a nyugdíjak emelése így a nettó keresetnövekedés 66,2%át tette ki. 1986ban a nyugdíjak 4,3%os, a nettó átlagkereset 7,4%os növekedése mellett a nyugdíjkompenzálá si arány 58%. A további években ez az arány emelkedett ugyan, de a nyugdíjemelések és az egyszeri nyugdíjkiegészítések első ízben csak 1990ben közelítették meg a nettó átlagkereset növekedésének mértékét. Ezt a kedvező arányt - vagyis azt, hogy a nettó á tlagkereset növekedésének megfelelően biztosítottuk a nyugdíjemelést - 1991ben és várhatóan 1992ben is teljesíteni fogjuk. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy ez a Kormány nem ígérgetett, nem becsapta a nyugdíjasokat, hanem erején felül tett értük. Nagyo n örülnék neki, ha a szociálisan most olyan nagyon érzékenynek bizonyult emberek, akik az előző Kormányban részt vettek, akkor érvényesítették volna azokat az alapelveket, amelyeket most kérnek számon rajtunk. (Taps a jobb oldalról és Dénes János részéről. ) Szeretnék a vitában elhangzott néhány kérdésre, megállapításra reagálni. Kovács Pál képviselő úr számadatokkal bizonygatta a nyugdíjasok kedvezőtlen helyzetét. Igaz. Szeretném két dologra felhívni a figyelmet, amit az elemzés során célszerű szem előtt ta rtani. Az egyik: nem lehet egy réteget kiragadni a társadalom, a többiek, az aktívak és gyermekek helyzetének bemutatása nélkül. Tudomásul kell vennünk, hogy az országban szinte minden réteg jelentős százaléka nagyon nehéz helyzetben van, nemcsak a nyugdíj asok - sőt, az utóbbi évek
