Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár válasza a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegész... - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár:
406 Kis Gyula képviselőtársunk és a szociális bizottság többsége ezzel szemben azért tartja ezt a módosítást bűnösnek, mert túlságosan szerény lépéseke t tesz annak megakadályozására, hogy a munkáltatók a járulékfizetés alól kimentsék a személyes jövedelmek egyre növekvő - egyes becslések szerint 5080 milliárd forint nagyságrendű - hányadát. (16.30) Ugyanakkor Palotás képviselő úr azt javasolja, hogy az egyéni járulékfizetési plafon felett a munkáltatók se fizessenek járulékot, és a korábban is járulékalapot képező egyes természetbeni juttatásokat töröljük a járulékalapból. E javaslatok összességében közel 10 milliárd forint bevételcsökkenést okoznának, e z a nagyságrend például a 60 év feletti özvegyi ellátások vagy a 60 év alatti férfi rokkantsági ellátások vagy az összes árvaellátás nyugdíjkiadását jelenti. A képviselő úr módosítási javaslatainak szakszerűsége sok kivánnivalót hagy maga után. Például a k ifogásolt törvényi szakasz (2) bekezdésében a természetbeni juttatást járulékalapként tünteti fel, az ezt követő (3) bekezdésben viszont a juttatásokra mentességet ad. Ugyanilyen ellentmondásos a javaslata a szabadságmegváltásra adott átlagkeresetre vonatk ozóan is. Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy a fagyszüneti díj járulékmentességének megszüntetése nem jelenti azt, hogy járulékkötelessé tettük, hiszen ezt a díjazási elemet a 103/92. számú kormányrendelet megszüntette, tehát csupán technikai módosításr ól van szó. A tárgyjutalom járulékmentességének biztosítására elegendő a kormányjavaslatban szereplő megfogalmazás, ezt kétszeresen felesleges szabályozni. Az is furcsa ebben a módosítási javaslatban, hogy a társas vállalkozásokkal továbbra is korlátlanul megfizetteti a 44%os járulékot, mivel a korlátozást csak az ezen kívüli körben vezeti át. Ha a képviselő úr szándékával egyetértenénk, indítványait szakszerűtlensége miatt akkor sem lehetne támogatni. Nem véletlen, hogy módosító indítványa a bizottságokba n egyetlen támogatást sem kapott. Ellentétben Palotás úr véleményével Csehák képviselő asszony viszont azt rója fel, hogy a Kormány az önkormányzatok létrejötte előtti utolsó pillanatban súlyos kérdésekben kíván a saját szája íze szerinti döntéseket hozni. Erre példaként említette az állami garancia feladását és az összes további paragrafusokat, melyekben a változtatásokat terjedelmük és az egyes témák előfordulási száma szerint minősítette. Ezzel a cinizmussal a szakmai talajon álló párbeszéd szinte lehete tlen. Feltételezem, hogy nem is a párbeszéd volt a célja a képviselő asszonynak, mert szakmai tudása alapján meggyőződésem, hogy tisztában van azzal, hogy például egészen más kérdés a biztosítottak felé az állami garancia megfogalmazása, amely ennek a törv énynek a tárgya, és más kérdés a hiány finanszírozása, amit a hatályos államháztartási törvény szerint évente, a költségvetési törvények keretében kell rendezni, és ez nem érinti a biztosítottaknak járó ellátások garantált kifizetését. Nem kívánom tételese n felsorolni a képviselő asszonynak azokat a szakmai csúsztatásait, amelyeket a törvényjavaslat paragrafusonkénti átpásztázása során hallhattunk tőle. De egy példával mégis kötelességem ezt érzékeltetni. A képviselő asszony értékelése szerint például az öz vegyi nyugdíjra vonatkozó paragrafusokból már csak egy a jobbító rendelkezés, a többi hét antihumánus és kisszerű korlátozás. Nos, a benyújtott törvényjavaslatunk valóban egy jogkiterjesztő lépést tartalmaz, évi több mint egymilliárd forintot nyújtva az id őskorú özvegyeknek, miközben csupán két korlátozó, alig 50 millió forint kihatású javaslat szerepel. Más kérdés persze, hogy ezek az örökölt törvényi struktúrában hét helyen is megjelennek. Azok a több képviselő által is felvetett kritikai megjegyzések, ho gy ez a törvény és a mostani módosításai is alig áttekinthetők, nehezen értelmezhetők, vitathatatlanul jogosak.
