Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ)
37 Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én most nem kívánok nagy hatású beszédet tartani. Tulajdonképpen egyetértek a Hasznos Miklós által elmondottakkal, és többéke vésbé a frakció ezt hasonlóképpen látja. Egy technikai kérdésről szeretnék nagyon röviden beszélni, amibe nagyon masszívan beleütköztem. Arról van szó, hogy Magyarországon a szociális alapkérdések tavaly az Érdekegyeztető Tanácsban dőltek el, és nyilván ez nem elválasztható a nyugdíjak alakulásától sem, illetve a források elosztásától, ami kihat a nyugdíjak emelkedésére. Magyarul, megmondható az, hogy mennyi az a pénzösszeg, ami egy előző bázisidőszakhoz képest nyugdíjazásra fordítható. Mindebből azt akarom kihozni, hogy egyszerű százalékszámítási metódus az, hogy minek mi hány százaléka. Én azt tapasztaltam - és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül , hogy sok embernek olyan érzése van, hogy valaki itt neki nem mond igazat. Én attól óvnám magunkat, hogy ezt k erüljük el. Még kisebb rossz az, ha elmondjuk, hogy milyen metodikában mire hány százalék jön ki, mintha valami olyan csavaros fogalmazást használunk, ha nem mondjuk meg, hogy ezt hogy kell kiszámítani, ami nem egyezik meg az emberek hétköznapi tapasztalás ával. Tehát ezt húznám alá. Máskor, illetve talán most is, ha nyugvópontra jut ez a vita és valamilyen megoldás születik, ami nagyon könnyen sejthető, hogy milyen korlátok között fordul elő, én azt hiszem, súlyt kell fektetnünk arra, hogy elmondjuk: milyen algoritmussal számítódik ez ki, és bizony úgy hány százalék. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Szigeti György képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Szigeti György (SZDSZ) SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én módosító indítvány mellett szeretnék érvelni. A nyugdíjemelésról szóló országgyűlési határozatot érdemes törvényi környezetében megnézni. Maga az országgyűlési határozat - bizonyos körön belül - két elfogadható megoldás t kínál, de azt hiszem, hogy csak a részletkérdésről beszél. Ezért a két törvény, amiről szólni szeretnék: az egyik az 1975. évi II. törvény, a másik szintén egy már elfogadott törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény. Többen ecsetelték, Monosto ri képviselőtársam is érvelt amellett, hogy az 1975. évi II. törvénynek hatályos rendelkezése úgy szól, hogy a nettó átlagkeresetnek megfelelően kell a nyugdíjakat emelni. Ez a Kormány részéről is meg lett erősítve. Surján miniszter úr a társadalombiztosít ás költségvetésének zárszavában úgy fogalmazott, hogy valóban fennáll a társadalombiztosítási költségvetés és az 1975. évi II. törvény között egy jogi ellentmondás, amit fel kell oldani. Ez a bizottsági vitában egyértelművé vált most, amikor a Kormány képv iselője mondta, hogy a nyugdíjemelésről szóló országgyűlési határozatot mindaddig nem lehet elfogadni, amíg ennek megelőző kérdéséről az Országgyűlés nem dönt, mert az esetben az törvénysértő lesz. Módosító indítványainkkal mi azt szeretnénk elérni, hogy a z Országgyűlés erősítse meg azt a korábbi döntését, hogy a nettó átlagkeresetnek megfelelően emelje a nyugdíjakat. Erről a Háznak ismételten állást kell foglalnia, és ezt a kérdést nem lehet megkerülni. Ha a Ház úgy foglalna állást, hogy a nettó átlagkeres etnek megfelelően emeli a nyugdíjakat, akkor a jelen előterjesztés tárgytalanná válik, és helyette a Kormánynak egy más előterjesztést - forrásokat felkutatva - kell előterjesztenie. A másik indítványunk arra irányulna - ezt egyébként már tavaly is előterj esztettük , hogy ezt a lehetetlen állapotot megszűntessük, az évközi emelések kérdését. Ez a rendszer - több képviselőtársam is részleteiben ismertette - a nyugdíjasok számára teljesen áttekinthetetlen. Ehhez hozzáteszem azt, hogy a jövő évben - ha a terv ezettek szerint ezt így fogadná el a Ház - már nemcsak szeptemberi áthúzódó hatás lesz, hanem márciusi áthúzódó hatás is, és ember legyen az, aki követni
