Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
349 Most újból létszámellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az igen gombot - most. (A jelenlévők száma: 176. - Az ülés nem határozatképes.) Kérem a folyosón tartózkodó képviselőket, fáradjanak be. Úgy látszik, olyan rendkívülinek minősül, hogy nincs napirend előtti felszólalás, hogy emiatt a határozatképességet nehéz megteremteni. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tehát - mint már jeleztem - Kósáné Kovács Magda képviselő asszony és Tompa Sándor képviselő úr önálló indítványt nyújtottak be a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására 8954es számon. A házbizottság korábban hozott ált alános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az Országgyűlésnek, hogy az önálló indítványt tűzze napirendre. Kérdezem az előterjesztőket, kíváne bárki felszólalni közülük. Kósáné Kovács Magda! Felszólaló: Kósáné dr. Ková cs Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Annak a törvénynek a hatálya, amelyet Tompa Sándor képviselőtársammal módosítani szeretnénk, közel félmillió munkavállalót érint - az oktatásban, a z egészségügyben, a közművelődésben dolgozókat. A pedagógusok, egészségügyi dolgozók, közművelők jogbiztonságot reméltek ettől a törvénytől akkor, amikor megszületett. Azt remélték, hogy a korábbi Munka Törvénykönyvéhez képest kedvezőbb pozíciókat biztosít számukra ez a különös törvény. Az azóta eltelt időszak, a kezdeti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jogbiztonságot ez az új törvény nem tudta megalapozni. A közalkalmazotti törvény és a Munka Törvénykönyve között ellentmondások vannak, nincs összhang a Munka Törvénykönyve és a neki alárendelt közalkalmazotti jogviszonyról szóló jogforrás között. Súlyos gondot okoz az is, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nehezen vethető össze a köztisztviselőkről szóló törvénnyel, bár a két törvény köz ött hierarchikus kapcsolat nincs, a különbségek, az ellentmondások mégis feszültséget okoznak, hiszen a két munkaterület között nagyon sok a rokon vonás. Ami pedig a pozíciók nyerésének esélyét illeti, a közalkalmazottak sok vonatkozásban saját korábbi jog i helyzetükhöz képest is hátrányokat szenvednek, illetve hátrányos helyzetbe kerültek a Munka Törvénykönyve hatálya alá eső dolgozókkal, munkavállalókkal szemben is. Tompa Sándor képviselőtársammal olyan módosítást terjesztettünk be, amelyiknek az a fő tör ekvése, hogy megszüntesse a közalkalmazotti területeken dolgozók jogvesztését, azt a jogvesztést, amelyet korábbi helyzetükhöz képest, illetve a más munkaterületen dolgozókhoz képest elvesztettek. Utalni szeretnék arra, hogy a közelmúltban egy egész interp ellációsorozatban próbáltuk meg ezeket a feszültségeket feltárni. Utaltunk arra, hogy a hatályos besorolási szabályok eredményeképpen a közalkalmazottak jelentős része elveszti munkaviszonyban töltött életének egy jelentős részét, és ezért például kevesebb szabadságra jogosult egy közalkalmazott, mint amennyi életkora alapján a Munka Törvénykönyve szerint járna. Jogvesztőnek és a közalkalmazottak számára hátrányosnak tartjuk a munkaviszony megszüntetésének szabályait, a fegyelmi eljárás szabályait, amelyek megítélésünk szerint kiszolgáltatottá teszik a közalkalmazottat, de az intézmények vezetőit is. Indítványcsomagunkban arra törekszünk, hogy erősítsük a kollektíva ellenőrző szerepét, és megpróbáljuk tisztábbá tenni a kollektív szerződés kötésének rendjét a törvényben. Ezért indítványcsomagunkat négy témakörben nyújtottuk be. Ezek - a törvény logikus sorrendjében : a kollektív szerődésre vonatkozó szabályok, a közalkalmazotti jogviszonynak és a vezetői megbízás
