Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 15. kedd,a tavaszi ülésszak 40. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - IZSÓ MIHÁLY (FKgP)
3078 Az a kérdés, a történtek után vane erre lehetőség? A költségvetés, pontosabban a pótköltségvetés kényszerű elfogadása után mind a Kormánynak, mind a pénzügyminiszter ú rnak, mind az őket szolgáló szakembergárdának és szakmának, beleértve a teljes magyar pénzügyi apparátust, bankéletet, mindent, arra kell segítség, hogy fölmérje a Kormány, hogy milyen lehetősége van az elmulasztott három év után, hogy a jövőben hogyan tud ja valamiképpen úgy kezelni ezt a rázúduló adósságtömeget, amelyre ha nem talál megoldást, akkor tulajdonképpen nemcsak Magyarországot, államtérségünket is veszélyezteti. Tessék körülnézni a világban! Például hogyan lépnek fel bizonyára más pozícióban, más körülmények között a Valutaalappal és a Világbankkal más adósok? Körül kell nézni a világban! Meg kell állapítani, kiszolgáltatottságunk ellenére mik a lehetőségeink. Hiszen elképzelhetetlen, hogy a Valutaalap, a Világbank fő tanácsadói idejönnek kis szűk ebb hazánkba, és nem a termelés mezsgyéjén keresik a lehetőséget, hanem az APEH vendégei, és az adóvirgács suhogtatására adnak tanácsot. Én úgy gondolom, hogy a nemzeti jövedelmet nem adóvirgáccsal lehet előállítani. Ellenben nemzeti jövedelemből lehet adó ra szert tenni. A magam részéről köszönöm a türelmüket és az elismerésüket, hogy meghallgattak. Ezek után bölcsességükre bízom, hogy milyen álláspontot foglalnak el a pótköltségvetés kérdésében. Elnök úr! Köszönöm a szót. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Izsó Mihály kisgazdapárti képviselő úrnak, és átadom az ülés vezetését Szabad György elnök úrnak. (Az elnöki széket elfoglalja Szabad György, az Országgyűlés elnöke - a továbbiakban Elnök.) Felszólaló: Izsó Mihály (FKgP) IZSÓ MIHÁL Y (FKgP) (A mikrofonja halkan szól.) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg képviselőtársaim. (Közbeszólások: Nem halljuk! - Rossz helyre tetted.) Elnézést. (A mikrofonját igazítja.) Elnézést kérek. Enged jék meg képviselőtársaim, hogy a hatpárti parlament egyik pártjának, a Független Kisgazdapárt nevében véleményt és javaslatot tegyek a 10731es számon benyújtott, A Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetése című törvényjavaslathoz. A médiákon keresztül értesültünk arról, hogy az említett törvényjavaslatot a parlamenti hat párt megtárgyalta, pedig a hatodikat, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Pártot meg sem hívták. Megtárgyalta a költségvetést a koalíció is, amely két tagból áll: a Magyar De mokrata Fórumból és a Kereszténydemokrata Néppártból, valamint a hozzá csapódott képviselőkből. (Derültség.) Ha néven nevezzük őket, akkor történelmi, demokratikus, radikális, köztársasági kisgazdák vettek ott részt, a frakciótárgyaláson, bár ilyen pártok az 1990. évi választáson nem is szerepeltek. Ezek után a koalíciót nyugodtan nevezhetjük hatpártinak is. Mint említettem, a hatpárti megbeszélésen nem vettünk részt, a koalícióból pedig 1992. év elején kiléptünk, ezért így vagyok kénytelen elmondani vélemé nyünket a pótköltségvetésről. A pótköltségvetés elkészítését a Kormány három éve folytatott hibás gazdaságpolitikája tette szükségessé. A gazdasági folyamatok téves vagy felszínes értelmezése negatív tendenciák megindulását tette lehetővé. A gazdasági veze tés kezdetben a hatalom lehetőségeiben bízva nem vette komolyan a gazdasági degresszió jegyeit, mert megítélése szerint elegendő erőforrás áll a Kormány rendelkezésére a helyzet stabilizálására.
