Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2956 funkcióját, szerepét a közhatóságétól, amely most ebben a módosító indítványban, a társadalombiztosítási önkormányzatban megjelenik. Szeretném hangsúlyozni, hogy természetes en elképzelhető egy ilyenfajta társadalombiztosítási igazgatás is. De ez már nem az az önkormányzat, amelyről a törvény szól - ez egy másik törvény. Hiszen ebben a felfogásban nem a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei adják a társadalombiztosí tás vezetését. Kiegészül a közhatósággal ez a szervezet, hiszen az önkormányzatok érdekképviseleti szerveit nem tekinthetjük munkáltatói érdekképviseletnek, nem tekinthetjük a szervezetet a munkáltatói érdek megjelenítésének. Hack Péter képviselőtársam ut alt arra, hogy a költségvetési területen nem az önkormányzat a munkáltató, hanem maga a költségvetési szerv. Tovább is léphetnék, de egyetlen mondatot még Salamon László felszólalása kapcsán mondanom kell. Azt, hogy egy országos érdekképviseleti szerv mun káltatói vagy nem munkáltatói érdekképviseletet lát el, nem a Parlament döntése fogja meghatározni. Hogy egy érdekképviseleti szerv milyen érdeket képvisel, az a saját alapszabályából derül ki, amelynek alapján az illetékes bíróság nyilvántartásba vette. És hogy minden felesleges vitát kikerüljünk, én egy országos önkormányzati szövetség alapszabályát kértem ki a Fővárosi Bíróságtól, de az összes többi szervezet ugyanígy definiálja önmagát. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének alapszabálya kimond ja, hogy maga a szövetség a megyei önkormányzatok érdekképviseletét és érdekvédelmét szolgálja. Egyetlen szó nem esik a célmeghatározásban a munkáltatói érdekről - mint vállalt célról. Ez messzire vezetne, de ha netán szó esne ebben az alapszabályban munká ltatói érdekvédelemről, az sajnos az egyesülési törvény 7. §ának mondana ellent - de idevonatkozó álláspontomat szívesen kifejtem az illetékes bizottság ülésén. Utaltak képviselőtársaim arra a kérésre vagy egyezségre, amely a KIÉTben született, hiszen mi niszter úr is visszaidézte a KIÉTtel kötött megállapodást. Joggal tehetjük fel tehát azt a kérdést, hogy a KIÉT - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa - delegálhate a társadalombiztosítás önkormányzatába munkáltatói képviselőket? Megint nem én akarok válaszolni a kérdésre, hanem válaszoljon maga a KIÉT, amelynek ugyan nincsen elfogadott alapszabálya, de általam ismert alapszabálytervezetét 1993. május 14én készítették el. Ebből olvasok: "A KIÉT tagjai - a továbbiakban: partnerek - a kormán yzat, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, a költségvetési területen érintett országos szakszervezetek." Majd a KIÉT alapszabálya - csillag alatt - a következőket mondja: (18.00) "A munkáltatói érdekképviseletek teljes jogú tagként kívánnak ré szt venni a KIÉTben. Ezt a szakszervezetek és az önkormányzatok nem támogatják." Munkáltatói érdekképviseleti tagja a KIÉTnek nincs, megfigyelőként vehetnek csak részt a KIÉT munkájában, következésképp ilyen képviselőt a társadalombiztosítás önkormányza tába nem is delegálhatnak. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy egy tripartit rendszerben működő igazgatás természetesen elképzelhető lenne, egy ilyen törvényt lehetne csinálni, de ez nem az a törvény, akkor elölről kell kezdeni a törvényhozást és szám talan ponton módosítani a hatályban lévő jogszabályt, változatni kell a Kormány hatáskörét, e tripartit rendszerben működő igazgatási szervet a Kormány nem felügyelhet, közvetlenül a Parlament alá kellene rendelni, hogy ne is soroljam tovább a problémákat. Grezsa Ferenc képviselőtársam utalt arra, hogy a benyújtott módosító indítványok közül egy sincs ellentmondásban a kiinduló javaslattal. Én szívből remélem, hogy amikor ezt a megállapítását tette, még nem olvasta azt az indítványt, amelyet több SZDSZes é s szocialista párti képviselő írt alá. Hiszen a mi indítványunk gyökeresen ellentmond mindannak, amit ő leírt, illetve amit indoklásában elmondott. Mi ugyanis azt szeretnénk, hogyha a szakszervezeti forgatókönyv legeslegutolsó felvonását emelnénk előre mos t, valahova ide az első, második felvonás tájékára. Azt szeretnénk, ha a Parlament tiszteletben tartaná a munkáltatói érdekképviseletek autonómiáját. Ezért mi olyan
