Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
2953 járulékkereteit a Parlament - nem kevés mértékben a Kormány előte rjesztése alapján - fogadja el és határozza meg, tehát önmagukban teljesen érzéketlenek arra, hogy a társadalombiztosításban milyen járuléknagyságrendek kerültek befizetésre. Számukra igazán nagy jelentősége a járulékkulcs emelésének nincs - abban az eset ben, ha a Kormány garantálja, hogy a költségvetésben olyan előterjesztést ad a finanszírozásukra, ami számukra ezt a plusz bér- és plusz járulékterhet megfelelően biztosítja. Ilyen helyzetet egy konszenzuskényszerben működő munkaadói oldalon természetesen nem lehet - meggyőződésem szerint nem lehet - teremteni. Nem más tehát a beterjesztés, mint annak megfogalmazása, hogy egy részben pragmatikus párt és képviselői - a fiatal demokraták képviselője és a Magyar Demokrata Fórum két képviselője - egy szakmai ké rdésben önálló törvénymódosítási indítványt terjesztettek be. Mindannyian azt fogalmazták meg, hogy mindössze segíteni akarják e terület működését. Szeretném elmondani: súlyos zavarok vannak annak a Parlamentnek a működésében, ahol értelmezésre törvényjava slattal olyan három képviselőtársnak van lehetősége és van módja beterjesztéseket a Parlament elé hozni, majd bizottságokkal azokat általános vitára alkalmasnak minősíttetni, akik valószínűleg életükben még a környékén nem jártak munkaadói szervezeteknek, életükben nem olvastak még, de nem is hallottak még arról, hogy mit jelent a munkaadói szervezet, ez milyen jogosítványokat követel meg a magyar munkaadói szférában, a nemzetközi munkaadói szférában, ennek milyen a nemzetközi és hazai felépítése. Azt gondo lom, ezek a működési zavarok megjelenhetnek bármely parlamentben, ami azonban nem jellemző a parlamentekre, az az, hogy szakmai bizottságok az ilyen előterjesztéseket általános vitára alkalmasnak minősítsék. Szeretném tehát felhívni képviselőtá rsaim figyelmét arra, hogy nem lehet sem az eredeti, sem az előterjesztők módosító indítványainak formájában ezt a törvénymódosítást elfogadni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet - hiszen mind az előterjesztők, mind a Kormány képviselői arra a hivatkoz ásra alapoztak, hogy a munkaadói szervezetek között vita van , hogy nincs vita: az Érdekegyeztető Tanács törvényben rögzített szervezet, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala működik, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának kilenc szervezete egyh angúlag, konszenzussal megállapodott a delegálás szabályaiban. Semmi vita nem merülhet föl tehát ebben a kérdésben. A törvénymódosító indítvány tehát semmi mást nem jelent, mint hogy a Kormány egy sikertelen Érdekegyeztető Tanácsbeli tárgyalását követően az akaratát hatalmi pozícióval, a Parlamenten keresztül kívánja érvényesíteni. Ha ezt megteszi, legalább - úgy gondolom - jeleznie kellett volna. Az előterjesztők véleményének elfogadása mintegy egyharmados súlyt jelentene a munkaadói oldalon a Kormány bea vatkozásában. Azt gondolom, hogy aki a munkavállalói oldalon végrehajtott szavazásokat, valamint a választást figyelte, felfigyelhetett rá, hogy kellő energiával és talán nem várt súllyal tudott megjelenni néhány munkavállalói szervezet e választási kampán yban, mert kellő kormánybefolyással bírt - ez feltehetően jelentősen megnövelte pénzügyi forrásait. Így a munkavállalói oldalon már létezik a Kormánynak egyfajta közvetett befolyása. A munkaadói oldalon ezt el kellene kerülni. Én azonban szeretném képvisel őtársaimat megnyugtatni: el is fogjuk kerülni. Ez a törvényjavaslat ugyanis így nem kerülhet elfogadásra … (Taps a függetlenek soraiból.) …, de természetesen megteheti a kormánytöbbség, pláne, ha élvezi a fiatal demokraták ez esetben is megtörténő támogatá sát - talán ez egyre gyakoribbá válik majd. Ha tehát ez keresztülmegy a tisztelt Házon, abban az esetben sem lesz kormánybefolyásoltságú önkormányzati munkaadói oldala a társadalombiztosításnak. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán szereplő kilenc mu nkaadói szervezet ugyanis egyértelműen delegálta jelöltjeit, és egyhangúlag kinyilvánította, hogy amennyiben a Parlament a munkaadói oldalon állami befolyásoltságot erőszakolna a
