Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - Napirend előtt - GERBOVITS JENŐ (FKgP)
2931 GERBOVITS JENŐ (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Képviselőtársak! Nem igazából szeretném strapálni idejüket, idegrendszerüket, mindazon túl, hogy újabb és újabb indítvánnyal jövök elő, újabb és újabb leszavazást elviselve, lassan már lekörözöm Szabó Tamás miniszter urat a leszavazásokkal, azaz azt hiszem, hogy azok, akik engem leszavazni óhajtanak, saját magukat szavazzák le, hiszen újabbnál is újabb felelősséget vesznek magukra ol yan kérdésekből, amelyekre joggal tart igényt a szavazópolgár. A mai indítványomban egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezném és ajánlanám az ipari és kereskedelmi tárca területén. A háztartási olaj, a továbbiakban piros olaj üzemanyagké nt történő felhasználása tárgyában. (15.40) Szabó Iván pénzügyminiszter úr a jövedéki törvény fölvezető expozéjában megdöbbentő számot mondott, mintegy 15 milliárd forintos költségvetési károkozásról beszélt. Ő aztán igazán tudja, hogy ez így van, és ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy akkor, amikor ugyanez a pénzügyminiszter 50000 forinttal sújtaná azokat a hamiskás gépkocsivezetőket, fóliásokat, akik erre a szerencsétlen állapotra egy struktúrát építettek föl, ugyanaz a Szabó pénzügyminiszter, aki most m ár a kis csomó gyökérzöldségről - a fáradt parasztember kezébe ceruzát nyomva - számlát állíttat ki, hogyan, hogyan nem, elsikkadna egy 15 milliárd forintot kitevő - nem is tudom, hogy fogalmazzam meg - kiesésért. Az érdekessége a dolognak az, hogy Szabó m iniszter úr ezt most mondja mint pénzügyminiszter. Senki nem érti, hogy pontosan az ő területén, az ipari és kereskedelmi tárcánál történt, következett be ez a szerencsétlen esemény. A dolog megközelítését két példával próbálom segíteni. Az egyik az, ha va lami rendkívüli dolog adódik - lásd a szegedi katasztrófa esetében , az embernek, a Kormánynak nincs más mit tenni, mint regisztrálni az eseményeket, s legfeljebb hozzálátni kisegíteni, helyretenni a dolgokat. Ebben az esetben mintegy hároméves észleléstő l a gyakorlatig, a végrehajtásig történő időintervallum történt, és igazában ez idő alatt adódott ez a szerencsétlenség. A másik, amivel próbálok példálózni: ha valahol a tulajdon - lett légyen magán- vagy társadalmi tulajdon - ellen valami, akár bűnvádi e ljárást kezdeményeznek, az eljáró rendőrnek az első dolga az, megkérdezi, hogy a tulajdonos jól elzártae az említett ominózus tulajdont. Azt hiszem, példátlan eset, amikor szinte fölkínáltuk, különösen tranzitállomásokon az átmenő kamionosoknak éveken ker esztül, hogy - kerek számmal dolgozva - 20 forintos piros olajat használtak 60 forintos gázolaj, dízelolaj helyett. Mindezek után felmerül: milyen apropóból történhetett ezt? Dilettantizmus, hozzá nem értés, netán - kimondom - cinkosság? Aztán fölvetődik a felelősség kérdése. Tisztelt Ház! Az a véleményem: Alkotmányunk szerint a tárcákért a tárcák élén álló miniszter felel. S azért kell ezt a bizottságot megítélésem szerint létrehozni, hogy derítse föl a tényeket, állítsa elő a felelősöket, mert mindaddig, amíg ez nem történik meg, marad énszerintem és a logika szerint a miniszterelnöki felelősség a miniszter munkájáért. Ennek apropóján egy sor kérdés vetődik föl. Ilyen előzmények után betölthetie ez a miniszter - ilyen háttérrel, 15 milliárd forintos resta nciával, kárral, majd a bizottság eldönti, hogy mivel - a pénzügyminiszteri beosztást. Továbbá: hol marad a miniszterelnöki felelősség? Aztán mivel a pénzügyminiszter úr arcrebbenés nélkül tartja a markát 30 milliárdért pótköltségvetés tekintetében, szabade ilyen kezekre újabb milliárdokat megszavazni, akik csak úgy 15 milliárddal ilyen módon dolgoznak. (Zaj.) Tisztelt Ház! Én nem fogom megszavazni, de valamire adó, magát valaminek tekintő képviselő és a választópolgárok érdekeit képviselő nem szavazhatja meg, s azoknak van igazuk, akik névleges
