Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ILKEI CSABA, DR. (független)
2861 valamint ebből adódóan a kutatói munka hatékonysága azért elmaradott, mert az akadémiai kutatóintézeti hálózat egyszerűen elszívta az egyetemek elől az infrastruktúra fejlesztését. Egy gazdas ágilag igen keskeny kényszerpályán mozgó tőkeszegény, eladósodott kis ország számára megengedhetetlen luxus, hogy az egyetemtől független alapkutatással foglalkozó kutatóintézeti hálózat legyen, jórészt nagyon jól tudjuk ennek a mostani nehézségeit. Ezzel az érveléssel is arra a következtetésre jutunk, hogy a felsőoktatási törvényjavaslatból az Akadémia beavatkozását biztosító törvény szövegrészét célszerű lenne kiiktatni. Persze amennyiben az akadémiai törvényjavaslat és a felsőoktatási törvényjavaslat a p arlamenti vita és a módosító indítványok nyomán olyan értelemben módosulna, hogy az Akadémia nem rendelkeznék kutatóintézeti hálózattal, abban az esetben az Akadémia már nem hatalmi érdekei szerint, hanem tekintélyére támaszkodva segítene a felsőoktatás fe jlesztésében. Tisztelt Ház! Külön kell szólnom néhány mondatban az egyházi alapítású egyetemekről. A Kereszténydemokrata Néppárt módosító indítványa kísérletet tesz arra, hogy az egyházi alapítású felsőoktatási intézmények egyetemi, illetve főiskolai tanár ait ne a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök nevezze ki, hanem a létesítő egyházak illetékessége, és ezt a kinevezést a köztársasági elnök és a miniszterelnök csak megerősítse. Reméljük, ennek alkotmányértelmezési akadálya nem lesz. A törvényjavas latba nincs beemelve nyugati példákat követő, úgynevezett félfelsőoktatási, vagy postsecondary rendszer, valamint külön a távfelsőoktatási képzési és továbbképzési forma, valamint a népfőiskolai képzési rendszer sem. Ezek törvényi szabályozása hazai kifo rratlanságuk miatt ma még nem feltétlenül aktuális. Későbbi szabályozásuknak viszont a jelen törvényjavaslat keretei nem szabnak gátat. Tisztelt Ház! Beszédem elején az európai szellem egyik kiválóságát, Henri Bergsont idéztem. Befejezésül az európai magya r szellem meghatározó személyének, az ízigvérig politikusnak is született Kölcsey Ferenc sorait elevenítem fel, utolsó énekéből, a Parainesisből: "Tudományt a munkásélettel egybekötni, ez a feladás, mire a köztársaság férfiának törekednie kell, tisztelete t érdemel a tudós is, ki még négy fal közt halványulva a múlt világ emlékeivel kizárólag társalkodik, de a jelen korra hatni kívánó polgárnak más pályán kell indulnia. Magányos ismereteket szerezni, hogy azok a sokaságra átalplántálva közkinccsé váljanak, világos ideákból fáklyát gyújtani, melynél az együttélők előítéleteik setétségéből kiléphessenek régi és új, idegen és saját tapasztalást egyesíteni, hogy a néptömeg előtt vezérelv gyanánt ragyogjanak, szóval minden ismeretet a kor szükségeire s kívánatair a, a jelenlét nemesítésére s a jövendő előkészítésére fordítani, s a lehetségig életbe hozni, ezt kívánom én is azoktól, kik a közdolgokban forgandók. " Felsőoktatási intézményből kikerülve nem lehet mindenki tudóssá, de ott elsajátítani a közdolgokban val ó minőségi jártasságot szent kötelessége a hallgatóknak. A magányos ismeretszerzés pedig ma azt jelenti, ne gúzsbakötő oktatási intézményrendszerek telepedjenek a szellem embereire, hallgatókra, oktatókra egyaránt, hanem az intézményekben megvalósuló valód i értékrend, szabadság biztosítsa az igazi mozgást, a teremtő fejlődést. A törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt elfogadásra ajánlja. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még egy vezérszó nok maradt hátra. Képviselő úr, dr. Ilkei Csaba, a független képviselők részéről három lehetőség között választhat: most elmondja a beszédét, ma délután, vagy pedig jövő héten kedden délelőtt. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI C SABA, DR. (független)
