Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2843 Abban mindenki egyetért, hogy legye n tandíj, mint a legtöbb országban, a véleményeltérés a tandíj mértéke és bevezetésének időpontja között van. Szerintünk ez inkább szociális és politikai kérdés, mint jogi. A törvénytervezet odáig megy el, hogy lehetővé teszi a tandíj megállapításának jogá t a felsőoktatási intézmények számára. Az intézmények kormányrendelet keretein belül maguk döntik el, hogy végül is milyen összegű tandíjat szednek. Mi túl óvatos megoldásnak tartjuk azt, hogy a Kormány dönthessen ezekről a keretekről. Végül is a felsőokta tási intézmények - megítélésünk szerint - az adott szakma társadalmi megbecsültsége, az adott szakterület iránti igény és az adott intézmény oktatási kapacitása alapján el tudják dönteni, hogy mi lehet az a kívánatos vagy szükséges tandíj, amely betölti az okat a funkciókat, amiket a tandíjnak be kell töltenie. Végezetül: ugyancsak vitatott eleme a törvénytervezetnek a felsőoktatás irányítási rendszerének a kérdése. A javaslat alternatív megoldást tartalmaz. Ezzel kapcsolatos véleményünket a részletes vita s orán fejtjük ki. Befejezésül a törvényjavaslat szerkezetéről, szövegezéséről szólunk. A törvénytervezet szerkezete logikus, jól követhető. Az általános rendelkezésekből indul ki, számba veszi a felsőoktatás alanyait, szervezetét, működését, a felvételi, ké pzési rendjét, nemzetközi kapcsolatait. Szövegezése világos, érthető, egyértelmű. Egyetlen fejezettel kapcsolatban van megjegyzésünk - mégpedig negatív megjegyzésünk , a IV. fejezettel, amely a felsőoktatás finanszírozásával foglalkozik. Ez a fejezet ross zul tagolt, nyelvezete szinte érthetetlen, feltétlenül javításra szorul. Összefoglalva: a felsőoktatási törvényjavaslat megfelel a felsőoktatásra vonatkozó nemzetközi standardoknak mind tartalmi, mind jogi szempontból. Illeszkedik a meglévő adottságainkhoz és elősegíti a magyar felsőoktatás alapvető célját: egy minőségileg új, európai színvonalú felsőoktatás mielőbbi kialakulását. Ezért elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Jánosi György ké pviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Jánosi György az MSZPképviselőcsoport nevében JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Parlament elé terjesztett felsőoktatási törvénytervezet a háromrészes oktatási törvénycsomag valószínűleg legkidolgozottabb, szakmailag legmegalapozottabb eleme. Ez persze önmagában nem teszi számunkra elfogadhatóvá a törvényjavaslatot, s még kevésbé jelent egyérte lmű pozitív értékítéletet. Főként akkor nem, ha viszonyítási alapnak a belsőleg tragikusan ellentmondásos, rendkívül rossz színvonalú közoktatási törvényjavaslatot tekintjük. A viszonylag jó színvonal pusztán azt jelenti, hogy a felsőoktatási törvényjavasl atban alapvetően azzal van baj, ami kimarad belőle, nem pedig azzal, ami megfogalmazódik benne. A problémák végső gyökere itt is a fejlesztési koncepció hiánya, a fejlesztés irányainak és alapelveinek tisztázatlansága. A Kormány e kérdésben sem tartotta fo ntosnak azt, hogy a törvény megalkotása előtt a Parlament elé hozza a fejlesztési koncepció kérdéseit, hatpárti konszenzust, illetve kompromisszumot keresve ebben a kérdésben. Így nem lehet tudni, hogy mennyire lesz időtálló a törvény, mennyire ad rugalmas kereteket a lehetséges fejlődési tendenciáknak, illetve mennyire rögzíti és konzerválja a jelenlegi tarthatatlan állapotokat. A fejlesztési koncepció hiányában a törvényalkotóknak szembe kell nézniük azzal, hogy a különböző parlamenti frakciók az általuk kívánatosnak tartott fejlődési modell szempontjából veszik nagyító alá a törvényjavaslatot és ennek megfelelően igyekeznek tágítani annak kereteit. Én sem tehetek mást. A Szocialista Párt által javasolt fejlesztési modell szempontjából öt alapvető területe n igyekszem számba venni a legalapvetőbb hiányokat, illetve ellentmondásokat. Először a képzési szintek és a
