Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka:
2830 juttatja, és mit vár el ezért az állam, az egy külön kör; ezt, azt gondolom, különböző pályázati rendszerek biztosítják. Beszéltem arról az alapelvről, hogy a társadalmi hatékonyságnak is egy fontos megközelítése kell, hogy legyen a tudomány felé. Itt azonban tudni kel l, hogy ezt a hatékonyságot ma már nem csak és kizárólagosan az állam értékeli, hanem tulajdonképpen a piac is. Ez a piac azonban - az a gazdasági terület, ahol a megrendelések születnek , manapság beszűkülőben van, és ezért is fontos lenne azokat az erőf orrásokat egyesíteni, amelyek megtalálhatók mind a felsőoktatási rendszerben, mind pedig az akadémiai testületekben, intézményekben. Szeretnék néhány szót szólni arról a problémáról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia irányítási jogkörei mit jelenthetnek ab ban a jogi formában, jogi szerveződésben, amit a köztestület jelent. És itt először engedjék meg, hogy idézzek, felidézzek önöknek a magyar alkotmányból néhány passzust, ami az alapvetésekhez még hozzátartozik. Az alkotmány 35. §ának 1. pontjának f) pontj a szerint a Kormány meghatározza a tudomány, a kulturális fejlesztés állami feladatait és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket. Ez az egyik vonatkozó rész. A másik pedig az alkotmány XII. fejezete - és ez a fontosabb része, azt gondol om , amely az alapvető jogokról és kötelezettségekről rendelkezik. (10.50) A 70/G. §ában kimondja, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. A tudomán yos igazságok kérdésében dönteni, a kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A fenti alkotmányos szabályok azok, melyek részben megalapozzák az Akadémia köztestületi jellegét, valamint az állam és az Akadémia kapc solatát. Az Akadémia köztestületi jellegét az biztosítja, hogy az Alkotmány által megfogalmazott, a tudományos élettel kapcsolatos állami feladatok egy részét közhatalmi jogosítványok nélkül az Akadémia látja el. Ugyancsak állami feladat a már említett tud ományos élet szabadságának biztosítása, amely jelentős feladatokat hárít az Akadémiára. Mindezen feladatok megerősítik azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának az Alkotmánynak megfelelő, olyan új jogi szabályozással kell jogállását újrarendezni, amelynek megfelelően a testület a közjog és a magánjog határán helyezkedik el, bár állami feladatot is ellát, de nem állami szervként működik, hanem törvényben garantált autonómiával rendelkezik. Ezeknek az elvárásoknak a köztestületi jelleg megfelel, függetlenül a ttól, hogy ezt a típusú jogállást szóhasználatában tartalmazzae bármely törvény. Ez utóbbi kitételemet engedjék meg, hogy kiemeljem, tehát anélkül, hogy ezt a típusú jogállást szóhasználatában tartalmazza bármely törvény. Ugyanis itt az a probléma, hogy m iután az Akadémia jogi szempontból, a jogrendszer egészét tekintve a magánjog és a közjog területén, határmezsgyéjén helyezkedik el, külön problémát jelent az, hogy a kutatóintézetekkel mint állami vagyonnal rendelkezve, megvane az a jogosítványa, hogy ez t meg is tegye, szabadon cselekedhete? A tervezet szerint az Akadémia mint önálló jogalany saját tulajdont szerez, ez a törzsvagyon, és állami tulajdont is használ mint rábízott állami vagyont. A jelenlegi jogi szabályozás - és itt egy háttérszabályozásró l hadd beszéljek, a földről szóló '87. évi I. törvényről - azt mondja, hogy a tulajdonosi jogokat jelentő kezelői jogot csak állami szervek kaphatnak. Ebből a megközelítésből tehát e háttérszabályozás szerint az Akadémiára nem lehetne állami vagyont bízni. Amennyiben ez indokolt vagy szükséges - további törvénymódosítások, ha szükségesek , a jogrendszer egészén belül e kettőnek harmóniában kell lennie. Nem kívánok most kitérni, a későbbiekben meg fogjuk még tenni azt, hogy ez a köztestületi jelleg a kutató intézetek mint állami vagyon használatával kapcsolatban milyen további problémákat vet fel. Illetve azt a zárójeles gondolatot még engedjék meg, hogy megelőlegezzem, hogy miután az
