Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PREPELICZAY ISTVÁN, a kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
2819 A Kormány felelős, hogy e törvény kapc sán nem oldódott meg a finanszírozás, a kutatóhálózat kérdése, ismeretlen számunkra, milyen lépéseket kívánnak tenni a kutatási tevékenység növelésére, hiszen mindezek érintik a Magyar Tudományos Akadémiát is. Tisztázni kell, hogy milyen kutatási irányokat kell még a legrosszabb gazdasági körülmények között is erőteljesen támogatni, melyeket kell hibernalizálni, átmenteni egy jobb időre, s melyek azok a területek, amelyeket jobb gazdasági körülmények között is luxus fenntartani. Támogatjuk, hogy a kutatóhel yek törzsállományát meghatározzák az Akadémián belül, és ezenfelül pályázatok és egyéb források útján juthassanak kutatási pénzekhez. Az elmúlt három évben a Kormány azon túl, hogy stratégiai feladatnak nevezte a szellemi erőforrások fejlesztését, valójába n folyamatosan rontotta a tudomány működésének feltételeit. Ezért is hangzik már az igazság oly üresen, a nemzet felemelkedése szellemi értékeink fejlesztésén múlik. Eddig elmaradtak az ez irányú lépések, és felelősség terheli azokat, akik e feltételrendsz er romlását előidézték. Az Akadémiát a reformszellem és az áldozatvállalás hozta létre. A magyar tudományosság e kiemelkedő intézményét a reformszellem mai és a társadalom önérdekből vállalt tudománypártolása sarkallhatja további eredményekre. A tudomány, a szellemi értékek és intézmények fejlesztésén a nemzet jövője múlik. Jól körülírt követelmények, előre tisztázott értékelési eljárások mellett a szellem biztosan megtérül. S végül az, amit az egész magyar szellemi élettől és a Magyar Tudományos Akadémiátó l is elvárunk, bizonyos értékek helyretételét. Erre Shakespeare szavait idézem, de abban az értelemben, hogy ne legyenek igazak: "az érdem itt koldusnak született, a hitvány semmiségre pompa vár", ez, amit meg kell fordítanunk, valójában ebben a kontraszel ekció fogalmazódott meg. A Szabad Demokraták Szövetsége az Akadémiáról szóló törvényt fontosnak ítéli, és módosításokkal támogatni fogja. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a magyar tudomány sorsának rendezéséhez szám os más intézkedésre, pénzügyi támogatásra, kellő konszenzussal támogatott tudománypolitikai koncepcióra, és végre tényleges lépésekre van szükség. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Prepeliczay István, a ki sgazdaképviselőcsoport vezérszónoka. Felszólaló: Prepeliczay István a független kisgazdaképviselőcsoport nevében PREPELICZAY ISTVÁN, a kisgazdaképviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már közhelynek számít, mégis idé zem az 1825. évi XI. számú törvénycikk szövegéből: "A honi nyelvnek nemcsak terjesztéséről, de egyszersmind annak minden tudományok és mesterségek nemeiben lehető kiműveléséről céllal alapította gróf Széchenyi István a Tudós Társaságot önkéntes, szabadon ö sszeszedett vagyonára, mint anyagi bázisra helyezve az Akadémia működését 1825. november 3án." A célkitűzés ma is érvényes, a tv és a rádió adásait hallgatva, napilapjainkat olvasva ma is érezzük, hogy a magyar nyelv művelése, pallérozása időszerű feladat . A Tudós Társaság tevékenységi köre, szervezeti formája a reformkor óta sokat változott, a nyelvtudomány körén messze túlhaladott, hálózata egy központból kiindulva szerteágazott, számtalan értékes produktumával, a magyar szellemi élet jó hírének öregbíté sével világszerte megbecsülést szerzett. Nem célom az MTA több mint másfél évszázados történetének ismertetése, de a törvénytervezet súlyának tudatában a magyar szellemi élet egyik kútforrásának megítélésénél a továbbiakban néhány gondolatot szeretnék kife jteni egy általános méltatás keretében. Szükségesnek tartom elemezni az MTA létének célját és szerepét a tudományos életben, ismertetni közjogi szerepét a tudományos életben, áttekinteni működésének anyagi feltételeit és