Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF)
2792 is, hogy ha nem alakul ki konszenzus ezekben a lényegi kérdésekben, akkor az átmen eti állapotot, a bizonytalanságot a Parlament elmélyítheti egy ilyen jogszabály változatlanul hagyásával. Arra kérem tehát önöket, hogy még egyszer foglalkozzunk ezekkel a problémákkal, annak érdekében, hogy ezek a törvénytervezetek - jelen esetben a szakk épzési törvény tervezete - ne elveszett illúziót jelentsenek, ne egy elveszett illúzió dokumentumai legyenek a jövőben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Több felszólaló nincs feljegyezve. Kérem képviselőtárs aimat, hogy ha valaki még hozzá kíván szólni a szakképzéshez, gombnyomással jelezze. (Kis szünet után:) Úgy látom, több jelentkező nincs, ezért közlöm az Országgyűléssel, hogy frakciókérésre a holnapi ülésnap végén zárjuk le az általános vitát. A közoktatá sról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Vörös Vince) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 10024es számon kapták kézhez képviselőtársaim. I tt is az előre jelentkezés sorrendjében szólalnak fel képviselőtársaim. Elsőként Balla Gábor Tamás, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kíván szólni. Megadom a szót. (A jegyzői széket Boros László és Tóth Sándor foglalja el.) Felszólaló: Dr. Balla Gábor T amás (MDF) BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A közoktatási törvényjavaslat benyújtását széles körű társadalmi vita előzte meg. Az ott elhangzott javaslatok jelentős részét az előttünk fekvő tervezetben is megtalálhatjuk - ug yanakkor a különböző fórumokon olyan ajánlatok is fölvetődtek, amelyek teljesíthetetlenek. Előfordult az is, hogy a vita résztvevői nem a törvényjavaslatot elemezték - mert azt el sem olvasták , hanem az előterjesztő feltételezett alantas szándékait latol gatták. Magam is részt vettem több olyan rendezvényen, ahol a tervezett új közoktatási rendszer taglalása helyett azt kellett bizonygatnom, hogy a Kormány megtépázott népszerűségét nem egy antidemokratikus, pedagógusnyomorító, gyermekgyűlölő közoktatási tö rvénnyel igyekszik növelni. A társadalmi vitában megfogalmazott néhány prekoncepcionális ítélet is, amelyek kétségtelenül valamiféle jó szándékot tükröznek, de mégis alaptalan aggodalmakat fejeznek ki. Ilyen sommás ítélet példá ul az, hogy a tervezett új iskolarendszer korlátozza a tanszabadságot. Erre itt csak röviden reagálok. Akik a tízosztályos általános iskola bevezetésében ilyen törekvéseket látnak, feltehetőleg a tankötelezettséget tartják a tanszabadság legfőbb akadályána k. A tankötelezettség ugyanis Magyarországon már egy emberöltő óta 16 éves korig terjed ki. Az általános iskola nyolc osztályát elvégző 14 éveseket viszont senki sem kényszerítheti, hogy szakmunkásképzőben vagy középiskolában még két évig tovább tanuljanak . A tízosztályos általános iskola azonban megteremti a feltételeket a tankötelezettség maradéktalan teljesítéséhez - így, egy furcsa logika szerint, valóban korlátozza a tanszabadságot. Mások az iskolarendszer differenciálódásától, az új iskolatípusoktól f éltik a tanszabadságot. A korábbi iskolarendszerben a gyerekek csak a nyolcadik osztály elvégzése után választhattak más iskolatípusok között. A tervezett új rendszerben ezt már a negyedik, a hatodik és a tizedik osztály
