Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2654 Milyen anyagokra támaszkodott a Kormány a döntés meghozatalánál, figyelembe vettéke például a KTM álláspontját? Végül, felül kívánjae vizsgálni a Kormány ezt a január 7i döntését a tárca ellenkező véleményével szemben? Köszönöm, és várom válaszát, miniszter úr. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönö m. Felkérem dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter : Köszönöm Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar légi közlekedés fejlesztése terén a KTM és a KHVM között valóban még mindig van némi nézetkülönbség. Az viszont nem áll, amit a képviselő úr mondott, hogy a Kormány döntö tt volna a lacházi repülőtér fejlesztéséről. Feltételesen döntött, tehát bizonyos további vizsgálatoktól függővé tette a végleges döntését. Az elmúlt időszakig úgy tűnt, hogy a hazai légiközlekedési igényt a meglevő ferihegyi repülőtér önmagában képes lesz kielégíteni, ugyanis az ide irányuló célforgalom az ezredforduló után is a jelenleginek kétszeresére becsülhető, és a Ferihegy kapacitása ennek megfelel. A légi közlekedés fejlesztése terén alapvető fordulatot jelentett a szovjet csapatok által hátrahagyo tt repülőterek vizsgálata. Ennek kapcsán felvetődött a hazai igényeken túlmenő forgalom lebonyolításának a gondolata is. Az ország területén legfeljebb még egy nagy nemzetközi repülőtér létesítésére adódik lehetőség, így beindult a verseny a befektetők köz ött még a kormánydöntés előtt, hogy elfogadtassák ezt a gondolatot. A KHVM eddig négy, egymással összefüggő előterjesztésben készítette elő fejlesztési céljait. Ezekben egyértelműen a Ferihegy és a kiskunlacházi repülőtéregyüttest jelölte meg nagyrepülőté rként. E törekvés lényegében kiszorította a versenyből a volt jelentősebb vidéki volt szovjet repülőtereket, Mezőkövesdet, Kunmadarast, Kalocsát. A KTM valamennyi, e témában készült kormányhatározat, illetőleg előterjesztés véleményezésekor azt kérte, hogy a részkoncepciók előtt a Kormányt döntési helyzetbe kell hozni az egész kérdés tekintetében, tehát el kell készíteni a légi közlekedés távlati koncepcióját. Kormánydöntés szükséges arról, hogy indokolte Magyarországon egy új, nagyobb nemzetközi repülőtér létesítése, illetőleg, hogy a várható haszon arányban álle a bekövetkező terheléssel. A fenti döntések után pedig egy helykijelölő eljárást tartunk szükségesnek, amely figyelembe venné az ország területfejlesztési céljait, a környezet- és természetvédele m érdekeit. A KTM fenti véleményét hat alkalommal közölte államtitkári és miniszteri szintű állásfoglalásban, és rögzítettük azt is, hogy a ferihegyi repülőtér bővítését a zajterhelés miatt nagyon korlátozottan tudjuk csak elképzelni, Kiskunlacháza esetébe n pedig '92. szeptember 24én a KTM egy állásfoglalásban kizáró okot jelentett be a Kiskunsági Nemzeti Park, illetőleg a nemzetközi védelem alatt álló bioszférarezervátum veszélyeztetése miatt. Ezenkívül felhívtuk a figyelmet arra, hogy a repülőtér üzembe helyezése komoly gondot jelent majd a ráckevei Dunaág melletti üdülőterületre. Területfejlesztési szempontból pedig kezelhetetlennek tartjuk a budapesti agglomeráció további kiterjesztését. Az idei 3007es számú kormányhatározat kapcsán a KTM nem tudta a tárca állásfoglalását teljes mértékben érvényesíteni, és így annak figyelembevétele nélkül született meg a repülőterek besorolására vonatkozó prekoncepció, de nem végleges döntés. A kormányhatározat megteremtette ugyanekkor a lehetőséget, hogy szempontjai nkat indirekt módon érvényesítsük, tehát a hatásvizsgálati eljárás keretében most készítik a térszerkezeti vizsgálatot is, illetőleg a területi
