Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2628 EL NÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, az általános vitát lezárom. Az országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját délután és a határozathozatalt is délután bonyolítjuk l e. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáj a. Horváth Lajos képviselő (MDF) előterjesztését 9933as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Módosító javaslatot nyújtott be az önkormányzati bizottság 10459es számon. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottságot, állíte előadót? Nem. Önkormányzati bizott ság? (Hodosán Róza: Nem.) Nem. Költségvetési bizottság? Nem. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni a részletes vitában? Jelentkező nincs, a részletes vitát ezek szerint lebonyolítottnak tekintjük. A határozathozatalra délután kerü l sor. A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztést 10024es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most a jelentkezés sorrendjében adom meg a szót képviselőtársainknak. Elsőként megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törté nelem nem felejt, így tartja a tudomány, amint az oktatásban és a nevelésben is szinte végtelen az idő. Tapasztalat tapasztalatra épül és politikai, társadalmi változások újabb és újabb feladatokat rónak oktatóra, nevelőre, törvényalkotókra egyaránt. Nehéz manapság erasmusi módon gondolkodni és olyanokat találni, akik ezt a nemes, humanista gondolatot úgy követték és követnék, ahogyan ő. Akik az értékrendet értékrendnek tartják és tudják, mit jelent a kereszténység Európa műveltségében, de igyekeznek szinté zist teremtve, minden jóra rábólintani. Erasmus tragikusan önmagára maradt, mert amint róla a híres Stefan Zweig írja, "látta, hogy milyen kevés az ész hatalma a valóság felett". S bárhová nézett ő, Shakespeare sorainak értelmével találkozott: "Az érdem it t koldusnak születik, és hitvány semmiségre pompa vár, és árulás sújt minden szent hitet, és becsületet rút gyanú aláz." Visszapillantásunk az elmúlt időre ebben sem tévedhet, de az előretekintés parancsa erősebb bármely kritikai szónál és mint a görögök, a sokoldalú ember nevelésére kell törekednünk egy nem könnyű, nagyon is változó korban.
