Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
2622 Ez a megállapodás, bármely s zívós és hosszas tárgyalások eredményeként született is meg, melyért igazán elismerés illeti meg a nemzetközi szervezetek mellé delegált genfi magyar állandó misszió szakembereit, bármennyire reményteljes is az EFTAországokkal folytatott kereskedelmi kapc solataink közeljövőbeni felfutását illetően, bármennyire csak elfogadásra is tudom ezt ajánlani a Szabad Demokraták Szövetségének nevében, szóval, mindezek mellett és ellenére, ez a megállapodás csak a saját jelentőségével mérhető. Siker, de nem szabad, ho gy túlnője saját magát. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Horváth Tivadar képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (KDNP) HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társaság tagállamai között 1993. március 29én aláírt szerződés igen nagy jelentőségű a magyar érdekek szempontjából, és szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a rendszerváltás után megújult magyar gazdaságpolitikai célkitűzések tartalmaznak. Ahogy a miniszter úr is szólt az expozéjában, és az előttem szóló képviselőtársaim is utaltak rá, a megállapodás hatálybalépése után Magyarország versenyhátránya megszűnne az EFTAállamok területén az Európai Közösségek exportőreihez képest, és jelentősen javulnának - elsősorban az ipari termékek exportja esetében - a magyar exportlehetőségek, és az agrárkivitel területén is Magyarország jelentős exportbővítményhez juthatna. Ös szességében a magyar ipari exportnak mintegy 85%ára azonnal megvalósul a teljes szabadkereskedelem, és ahogy utaltam rá, az agrárkivitel terén is jelentős lehetőségek nyílnak meg az ország számára. Az EKval aláírt megállapodáshoz hasonlóan ez a szerződés is tartalmazza az aszimmetria elemét, ami azt jelenti, hogy Magyarország a fejlettebb EFTAországokhoz képest jóval lassabb ütemben köteles lebontani a különböző vám- és mennyiségi korlátozásokat. Jól látható, hogy Magyarország és az EFTA tagállamai közöt t fokozatosan az ipari termékek tekintetében kevesebb, mint tíz év alatt, 2001. január 1jéig létrejövő szabadkereskedelmi övezet illeszkedik a magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok reorientációját célul kitűző elképzelésekbe, és elősegíti az ország nak Európába történő visszaintegrálódását, és hozzájárul a hazánk modernizációját biztosító feltételek megteremtéséhez. Az EFTA egyes tagállamai és az Európai Közösségek között ugyanis már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások - erről Szalay Gábor is bes zélt a felszólalásában , és várhatóan a többi EFTAtagország sem marad ki majd a sorból, és így valószínűleg még ebben az évszázadban valamennyien az Európai Közösségek, illetve a maastrichti szerződés hatálybalépése esetén az Európai Unió tagjává válnak. Nos, ebben a megközelítésben a Kormány által megerősíteni javasolt nemzetközi szerződések egyenes következményei, logikus folytatásai az európai megállapodásnak, és nem jelentenek mást, mint az európai megállapodással célzott integrációnak a szabad és aka dálymentes áruforgalomnak az EKban ez idő szerint még nem részes észak- és középeurópai országok és Magyarország kapcsolatára történő kiterjesztését. Megemlítendő, hogy hazánk hasonló szabadkereskedelmi övezetet hoz létre a visegrádi országokkal, s azok az EK és EFTA országaival. Az ily módon hosszú távon létrejövő, egységes európai gazdasági térség - és itt most nem az azonos elnevezésű EK- és az EFTAországokat tömörítő nemzetközi szerződésre és intézményekre,
