Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
262 jegyeket, hogy aztán majd az így összegyűjtött jegyeket az állami ingatlanok kivásárlásánál száz százalékban érvényesíthessék. Én miniszter úr válaszát elfogadom és kérem a tisztelt Házat, hogy kövessen ebben. Köszönöm a szót. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! TóthKurucz János képviselőtársunk a miniszteri választ elfogadta. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, most szavazzanak. (Megtörténik. - 126 igen, 20 nem, 32 tartózkodás.) Meg kell ismét elnünk a szavazást. Kérném kint lévő képviselőtársaimat beszólítani. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. Tehát a szavazást megismételjük. TóthKurucz János képviselőtársunk elfogadta a miniszteri választ. Kérdezem az országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 144 igen szavazattal, 19 ellenében, 42 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Pap János, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője i nterpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez "A veszélyes hulladék égetése és…?" címmel. Pap János képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Pap János (FIDESZ) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "A veszélyes hulladék égetése és.?" címmel PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A fejlett társadalmak egyik sajátos jel lemzője, hogy hatványozottan növelik a veszélyes hulladékok mennyiségét. A hulladékok megjelenése önmagában is egy sajnálatos jelenség, mert anyag- és energiatartalma időlegesen vagy véglegesen elveszik, pótlása újabb nyersanyagot és energiát igényel, vala mint ártalmatlanítása jelentős költségekkel jár. A veszélyes hulladék keletkezése a legtöbb esetben megakadályozható, vagy a keletkező melléktermék újrahasznosítható, így egy anyag- és energiabarát gazdálkodás érhető el. Ha azonban egy anyagfaló, megsemmis ítő láncot építünk ki, akkor a kényszerítő erő a hulladékmentes termelésre, illetve az újrahasznosításra, megszűnik. Más a helyzet a már meglévő hulladékkal. Hasznosítására, elhelyezésére, ártalmatlanítására megoldást kell találni. Tisztelt Miniszter Úr! I nterpellációmat az ártalmatlanítás egyik legdrágább és legkevésbé sem végső megoldása miatt adtam be. Ezért kérdéseim a következők. 1. Az égető építése előtt végezteke hatásvizsgálatot a KTM bevonásával? 2. Miért Garéra esett a választás? 3. Figyelembe kívánjáke venni a helyi önkormányzatok véleményét? 4. Mennyibe kerül egy köbméter veszélyes hulladék vagy iszap égetése, és mi lesz a hamu sorsa, keletkezike veszélyes égéstermék, például policiklusos aromás szénhidrogének? 5. Más megoldást , ártalmatlanítási lehetőséget vizsgáltake? Ha igen, akkor ezen esetben mennyibe kerül egy köbméter iszap ártalmatlanítása? Ha nem, miért nem végeztek összehasonlító elemzést? Végül: önök szerint nem lennee célszerűbb a milliárdokat a hulladékkeletkezés megelőzésére és az újrahasznosítási technológiák megvalósítására fordítani? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.)
