Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke:
2606 A Kormány abban az esetben, ha az Országgyűlés a kivételes eljárást nem fogadja el, előterjesztése szerint sürgős megtárgyalást kért. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: egyetérte a javaslat sürgős tár gyalásbavételével? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés 191 szavazattal, 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget. Döntés bizottsági önálló indítvány sürgős tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Az állami számv evőszéki bizottság sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítására, 10703as számon. (10.40) Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem az Országgyűlést, egyetérte sürgős tárgyalásbavételével? (Gaál Gyula jelentkezik.) Bocsánat. Kérem szépen, bizottsági előterjesztéseknél csak előzetes bejelentés esetén szoktuk feltenni az indoklásra a kérdést, de Gaál Antal, a bizottság elnöke… (Közbeszólások: Gaál Gyula) …, bocs ánat Gaál Gyula, a bizottság elnöke indoklást kíván fűzni a sürgős tárgyaláshoz. Gaál Gyula elnök urat illeti a szó. Felszólaló: Gaál Gyula, a számvevőszéki bizottság elnöke GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Elnézést kérek, hogy ezek szerint nem megfelelően jártam el… ELNÖK (Szabad György) : Kérem szépen, semmi baj. GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság elnöke: Tudomásom szerint lehetőség van az indoklásra. ELNÖK (Szabad György) : Így van! GAÁL GYULA, a számvevőszéki biz ottság elnöke: Ezért vártam a lehetőségre. Hölgyeim és Uraim! Nagyon röviden szeretném indokolni, hogy miért terjesztette elő a számvevőszéki bizottság a törvényjavaslatot. Az elmúlt években az Állami Számvevőszék a demokratikus közélet egyik legfontosabb intézményévé vált. Jelzi ezt az a közel 200 jelentés, amelyet az Országgyűlés elé tárt, többek között az állami és önkormányzati szervek gazdálkodásáról, a közpénzek felhasználásáról, a közvagyon hasznosításáról. De ezt jelzi az az egyre növekvő közbizalom és várakozás is, ami a számvevőszék tevékenységéhez kapcsolódik. Maga a miniszterelnök úr két alkalommal élt azzal a lehetőséggel, hogy nagy horderejű kérdésekben, mint például a szakszervezeti vagyonelszámolás vagy a belső államadósság ellenőrzése, vizsg álatot kezdeményezzen a számvevőszéknél. De más csatornákon keresztül is - legyenek azok országgyűlési bizottságok, egyes országgyűlési képviselők vagy más civil intézmények - egyre gyakrabban érik megkeresések a számvevőszéket különböző javaslatokkal: mib en lenne feltétlenül fontos számvevőszéki vizsgálatot végezni. Tudnunk kell azonban, hogy ezeken az impulzusokon, kezdeményezéseken túl vagy ezek helyett a számvevőszék tevékenységét elsősorban maga a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Állami Számvevőszékrő l szóló törvény és mintegy 20 egyéb törvény és országgyűlési határozat szabályozza. De maga a számvevőszéki törvény is csak érintőlegesen foglalkozik a számvevők jogállásával, a számvevőszék munkatársainak, dolgozóinak jogállásával, helyzetével.
