Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VINCZE KÁLMÁN, DR. a független kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
2575 Igen, Elnök Úr, köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról beterjesztett törvé nyjavaslathoz mi is szeretnénk néhány gondolatot hozzáfűzni. Mint ismeretes képviselőtársaim előtt, a jövedéki szabályozás alá azok a termékek tartoztak - és tartoznak ma is , amelyek előállítását, forgalmazását kizárólagos joggal magának tartotta fenn az állam. A jövedék tárgyát azok a termékek képezték, amelyek iránt társadalmi méretekben igen nagy kereslet nyilvánult meg, illetve - egyes esetekben - amelyek luxusigényeket elégítettek ki, természetesen. Így, mert hogy ezekről a cikkekről - a fogyasztói s zokást tekintve - a fogyasztók nemigen mondanak le, természetes, hogy az állam magas adótartalmat próbált - és próbál - beépíteni, mintegy biztos bevételt teremtendő kiadásai számára. Az elmúlt évtizedekben úgy alakult a gyakorlat, hogy ezek a jövedéki dol gok elsorvadtak, mondván, hogy az állam biztonsággal számíthat a bevételre, hiszen túlsúlya volt a gazdasági életben, tehát - mintegy fegyelemként - természetes dolog volt az adó megfizetése. Ezeknek a kötelezettségeknek, szinte azt lehet mondani, 100%ig, maradéktalanul eleget tettek. Így - a bérfőzési szeszadót leszámítva - a jövedéki szabályozás minimálisra csökkent, majdnem hogy elsorvadt. Amint az előterjesztés helyesen indokolja, a társadalmigazdasági rendszerváltás folyományaként legalább két olyan tényező is felmerül, ami indokolja, hogy ez a jövedéki szabályozás és ellenőrzés ismét teret nyerjen a gazdaságban. Az első indok az, hogy az állam mind nagyobb mértékben kivonul ebből a gazdasági életből, és az aktív szerepet a magánvállalkozási szféra ve szi át. A tulajdonváltással ismét szükségessé válik ezen jövedéki termékek termelésének, forgalmazásának, illetve annak ellenőrzésének és formájának a szabályozása, ami ismét garanciát adhat arra, hogy a költségvetésnek bizonyos szinten realizálódik a bevé tele. A másik tényező, amit Seszták képviselőtársam is említett: az illegális kereskedelem utóbbi néhány évben történt igen jelentős elburjánzása, ami miatt a költségvetésnek igen jelentős kiesése származik. A tájékoztató anyagból az tűnik ki, hogy ezt kör ülbelül 68 milliárdos összegre becsüli ma a pénzügyi kormányzat. Még ezen is túltesz tulajdonképpen egy másik, igen jelentős, a jövedéki körbe tartozó szabályozás: az üzemanyag kérdésében a háztartási tüzelőolaj tiltott felhasználásából eredő költségvetés i kiesés. Ezt a kiesést a szakemberek jóval nagyobbra, duplájára, tehát 815 milliárdosra taksálják - amivel tulajdonképpen szegényebb lesz a költségvetés. Ez utóbbinak a szabályozása, és egyáltalán, hogy a törvény gátat szabjon ezeknek az anomáliáknak, te rmészetesen mindenképpen támogatást érdemel. Hogy ez milyen formában történik, milyen mértékig szól bele ezekbe a folyamatokba, az már vita kérdése lehet - és itt, azt hiszem, bizony eltér a kormánypártok és az ellenzék véleménye. Úgy gondolom, nem véletle n, hogy a forgalmazók és a termelők is nagyobbrészt egyetértenek a törvény céljával és bevezetésével, hiszen az előbb említett piaci anomáliák megszüntetése saját érdekük is. A versenyhelyzet ugyanis nem azonos ezekben a kategóriákban, tehát a feketepiac é s a szabályszerűen működő vállalkozások között. Úgy vélem, ők azok, akik tudják, hogy a törvény vonzataként megjelenő többletköltséget átmenetileg elsősorban nekik kell megfizetni, hosszabb távon azonban ez meg fog térülni, hiszen az arányos teherviselés s zükséges. Szabályozott és ellenőrzött körülmények között joggal bízhatnak abban, hogy hosszú távon megtérül a plusz ráfordítás. A szóban forgó törvényjavaslat alapkoncepciója tehát véleményem szerint jó, és a társadalom széles rétegének egyetértésével talá lkozik - noha esetleg átmenetileg az úgynevezett KGSTpiacok eltűnésével bizonyos rétegeknek nem fog ez tetszeni. A végrehajtással kapcsolatosan azonban szeretnék néhány észrevételt tenni: Kezdeném azzal, hogy a törvény hatálybalépése után az á tmeneti időszak problémája jelentkezik. A javaslat szerint a hatálybalépést követő 60 napon belül kell kérelmezni az illetékes hatóságtól a
