Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁDÁR PÉTER (KDNP)
2538 regionális vízi- és szen nyvízközművek önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos kérdés alkalmat ad számomra arra, hogy a víziközművek tulajdonosváltozásáról a tisztelt Országgyűlés előtt szóljak. Emlékeztetőül idézem az önkormányzati törvény ide vonatkozó szabályának lényegé t, nevezetesen: "A lakossági szükségleteket kielégítő közművek a települések belterületi határán belül az önkormányzatok tulajdonába kerülnek - az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével." Ennek értelmében a tanácsi alapítású és tan ácsi felügyelet alatt állt közüzemi vállalatok teljes vagyona az önkormányzatokhoz került. A regionális vagy közkeletű szóval a minisztériumi vállalatok esetén csak a település belterületi határán belül található közművek vonalas létesítményei, berendezése i adhatók vagy voltak adhatók önkormányzati tulajdonba. Ezek is csak akkor, ha nem tartoznak az állam kizárólagos tulajdonába. Az úgynevezett önkormányzativagyontörvény egyértelműen kizárja az úgynevezett működtető vagyon önkormányzati tulajdonba adását, még akkor is, ha az egyes ellátási körzetek települései megállapodnak vagy megállapodnának a közös működtetésről. A Somogy Megyei Vagyonátadó Bizottság a jogszabályt helyesen értelmezve döntött a működtető vagyon átadásának az elutasításáról - egyébként tö bb határozatában. A Regionális Vízművek teljes működtető vagyona és a közművek önkormányzatoknak adható része az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vagyoni körébe tartozik. Miért van ez így? Abban, hogy a regionális vállalatoknak csak a közművagyona kerü lhet az önkormányzatok tulajdonába, kizárólag az játszik szerepet, hogy ezek a közszolgáltatások műszaki és közgazdasági értelemben is egységes rendszerként épültek ki regionális szinten. Ezt nem lehet anélkül szétszedni, hogy hatása ne mutatkozna meg a ví z- és csatornadíj árában és a közszolgáltatás színvonalában. Nem engedhető meg az, hogy a kedvezőtlen adottságú településeken adott esetben többszörösére emelkedjenek a vízdíjak annak következtében, hogy az egységes rendszert felparcellázták, elemeire felb ontották. Nem a vízügy, hanem a lakosság védelme indokolja, hogy a nagy ellátó rendszerek a jövőben is egységesen együtt maradjanak. Tehát a képviselő úr kérdésére a válaszom: a jogszabály a működtető vagyon átadására lehetőséget nem ad, és az a települése k, ellátási körzetek esetleges érdekkülönbségei miatt nem is volna kívánatos. A regionális vízellátás színvonalát, biztonságát a jövőben is meg kell őriznünk. Nem kívánunk tehát ettől eltérő törvénymódosítással élni. Mindez természetesen nem érinti a kiskö zművek, a települési kisközművek vagyonátadását, amely azonban már megtörtént. Ez volt a válaszom. Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Kádár Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kérdést kívá n feltenni a pénzügyminiszterhez és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez Lesze áttörés a területfejlesztő jogszabályalkotásban? címmel. Közlöm képviselőtársammal, hogy a választ Tarján Lászlóné államtitkár asszony adja meg. Átadom a szót képviselőtársamnak. Kérdés: Kádár Péter (KDNP) - a pénzügyminiszterhez, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - Lesze áttörés a területfejlesztő jogszabályalkotásban? címmel KÁDÁR PÉTER (KDNP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! az elmaradott térségek felzárkóztatása általánosan elismert kormányzati feladat. E feladat elismerését jelzik a Kormány által
