Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR TAMÁS (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
2529 alapvetően ellentétes rendelkezéseket tartalmaz a gyermek jogairól szóló egyezmény előírásaival és szellemével. Az egyezmény ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása nem csupán törvénysértő, lévén az egyezmény 1991. no vember 6a óta a magyar jogrendszer része, de nem segít eltakarítani annak a porosz, orosz iskolamodellnek az elveit és gyakorlatát, amely Európában végképp elveszítette hitelét és létjogosultságát. Mindaz a szabály, amit a törvé nytervezet a tanulókra vonatkozóan megállapítani kíván, semmivel sem több, sőt bizonyos tekintetben kevesebb, mint amit például a Rákosirendszer sztálini elveken működő iskolája megteremtett. Ennek az iskolakoncepciónak, amelyet kritikusai vörösre festett herbatizmusnak, a porosz iskolamodell kollektivista leképezésének neveznek, lényege, hogy a tanulót az iskolai nevelés és oktatás tárgyának tekinti, s tagadja, hogy ugyanez a gyerek egyben alanya is lehetne saját nevelésének és oktatásának, vagyis hogy te vékeny részese az iskolai nevelés folyamatának. Nem véletlen, hogy az akkori sztálini iskola örömmel fedezte fel ennek az iskolakoncepciónak a saját filozófiájához illeszkedő rendszerét. (11.50) Ez az iskola kiválóan alkalmas alattvalók nevelésére és kizár ólagosan aszimmetrikus tanárdiák viszony fenntartására, a tanulói öntevékenység, önszerveződés és belátás kikapcsolására. Sajnálatos, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet - bizonyára legjobb szándéka ellenére - nem tudott szakítani ezzel a szemlélettel. Még inkább sajnálatos az, hogy látszólag a szabadság és a demokrácia iskolájáról beszél, ugyanakkor bizonyos elemeiben a tanulók helyzetét - bizonyára szintén szándéka ellenére - jogfosztottabbá teszi, mint az 1985ben született törvény. Tisztelt Ház! Mon dandómban ennek a szemléletnek az elemeire kívánom felhívni a figyelmet. A törvényjavaslat nemcsak szövegében, de szemléletében is kerüli, hogy figyelembe vegye a gyermekjogi egyezmény előírásait. Erre utal például az, hogy mind a törvény bevezetője, mind a hatályára vonatkozó rendelkezés megkerüli annak megfogalmazását, hogy az iskola világában a gyermeki jogok érvényesülését alapvető fontosságúnak tartjuk. Ugyanennek a megnyilvánulása, hogy a gyermekek közötti esélyegyenlőség feltételeinek megteremtéséről nemcsak hogy nem ejt elvi szót, de akár iskolaszerkezeti, akár iskolaműködtetési, akár iskolafinanszírozási rendelkezései alkalmatlanok a cél elérésére. Különösen az káros, hogy a törvény a valóságos szabályozást alacsonyabb szintű jogszabályra bízza mind enütt, legalábbis ott, ahol éppen a konkrét volna az elvárás. Mégpedig: a követelményrendszer, az iskola belső életének szabályozása, a törvény hatálya alóli kivételek és az egyes diákokat érintő részletszabályozások esetében. A gyermekjogi egyezmény jelen tős kihívást fogalmaz meg azzal, hogy a gyermek alapvető jogává teszi az ingyenes alapfokú oktatást. A törvényjavaslat ennek a kihívásnak sem tud megfelelni. A törvény alkalmazója, a pedagógus, a szülő, a gyerek a törvény szövege alapján képtelen választ a dni arra, hogy ingyenes lesze a törvény hatálybalépése után Magyarországon az alapfokú oktatás. A gyermekjogi egyezmény felsorolja azokat a témaköröket, amelyekre a csatlakozó országok oktatási rendszerének irányulnia kell. Igaz, a törvényjavaslat ígérete t tesz arra, hogy a művelődési és közoktatási miniszter erre vonatkozóan kiadja a maga kódexét, azonban ez nem elegendő. A tanuló személyisége kibontakozásának, tehetsége és képességei legtágabb határokig való kifejlesztésének, az önművelés képessége megal apozásának, az egészséges életmód, az állampolgári felelősségtudat megalapozásának törvényi szintű meghatározását nem pótolja egy miniszteri rendelettel kiadott tartalmi alapelvrendszer ígérete. A törvényjavaslat ezenkívül megkerüli a lelkiismereti és vall ásszabadság, belátom, kényes kérdését is. A gyermekjogi egyezmény szellemétől és elveitől eltérően meg sem említi a gyermek e jogait, s azt sem, hogy ezzel összefüggésben a szülőnek nemcsak joga, de kötelessége is van: gyermekének - képességei fejlettségét ől függő - irányítása. A lelkiismereti és vallásszabadság
