Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A villamos energia fejlesztéséről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
2517 Tehát a földgázellátást illetően - bár egyelőre semmi ok pánikhangulatra, és biztosítottnak mondható - azért nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem árt, ha a forrásbiztonságunkat növeljük. Ebből a szempontból igen jelentős feltétel az, amit az energiapolitikai koncepció szabott. Nevezetesen, hogy a tenderkiírásoknál alapvető f eltételnek fogja előírni, hogy mindaz, aki pályázik a magyar földgázipar befektetéseinél, a földgázszolgáltatás privatizációjánál, forrásról is maga kell, hogy gondoskodjon. Ez a negyedik ok, ami miatt a külföldi beruházók a másik három okon túlmenően - ho gy úgy mondjam - némileg tanácstalanok, és kissé el vannak bizonytalanodva. Köszönöm szépen a türelmüket, hogy meghallgattak! (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Horváth Miklós képviselő ú r a Magyar Demokrata Fórumtól. (Horváth Miklós: Tévedés!) Tévedés. Következik Juhász Péter képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. (10.50) Felszólaló: Juhász Péter (KDNP) JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Keresztén ydemokrata Néppárt részéről is hadd fejezzem ki azon aggodalmakat, amelyeket már képviselőtársaim előttem elmondtak, hiszen ez a törvényjavaslat 1991. március 20án került beterjesztésre, és a gazdasági bizottság tárgyalta, és a gazdasági bizottság ellensz avazat és tartózkodás nélkül alkalmatlannak találta a tárgyalásra, az általános vitára. A gazdasági bizottságnak az volt akkor a véleménye, hogy a villamosenergiaszolgáltatás és a gázszolgáltatás területén várjuk meg a nagy törvénymódosítást, és ne menjün k elébe ezeknek a törvénymódosításoknak egy ilyen módosító javaslattal, törvénymódosító javaslattal, amelyet az 1999es számú törvényjavaslat tartalmaz. Ma 1993. május 25ét írunk, és nem került beterjesztésre ez a két törvényjavaslat, amelyet a Keresztény demokrata Néppárt is rendkívül hiányol. De ha már ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájánál vagyunk, akkor engedjék meg, hogy mi is kifejezzük arról az álláspontunkat. A javaslat nem mutatja egyértelműen a megváltozott állampolgári jogokat. Az álla mpolgár kiszolgáltatottságát nem szünteti meg, és a szükséges állampolgári jogokat nem biztosítja. A törvény még mindig a termelői, állami monopóliumszemléletet konzerválja, ahol a fogyasztónak minimális jogai voltak, holott a mai helyzetben a fogyasztói j ogokat kell a többi fölé helyezni. A gyakorlatban ezt a fogyasztói jogot az úgynevezett vételezési joggal lehet jellemezni. A vételezési jog azt jelenti, hogy minden állampolgár számára az emberi léthez szükséges energiát az adott lehetőségek és körülménye k között maximálisan biztosítjuk úgy, hogy az állampolgár az anyagi ellenszolgáltatás ellenében a kívánt energiához juthasson. A törvényjavaslat kodifikált szövegében erre az általános elvi állásfoglalásra az energiafajtáktól függetlenül figyelemmel kell l enni, és ahol ezen állásponttól eltérően rendelkezik a régi törvény, ilyen irányban módosítani kell. Az energiatermelésnél meg kell szüntetni az állami monopóliumot. A szükséges előírások betartásával szabadon lehessen építeni bármilyen teljesítményű és tí pusú villamos erőművet, gázenergiát szolgáltató telepet, lehessen létesíteni bármilyen feszültségű és nyomásszintű villamos és gázvezetéket a hozzá tartozó berendezésekkel. Ezen magánvállalkozásokban termelt energia meghatározott szabályok szerint kapcsoló dhat a többi hálózathoz. A termelőegységek kialakításánál a környezetvédelmi és területfejlesztési szempontokat kiemelten kell kezelni. A vállalkozásokban termelt és elosztott energiák árait szerződéses alapon kell rendezni, nem lehet átalányárakkal, limit árakkal irányítani a piaci feltételeket. Ennek egyik következménye, hogy a fogyasztótól ma megkövetelt úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulást meg kell szüntetni. A hatóságokra történő utalásoknál a ma meglévő hatósági szervezetet nem kell megnevezni, hanem
