Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOVÁCS GÁBOR (KDNP)
2500 munkanélkülit bocsátanak ki kapuikon, hanem a képzés gyakorlati részének megvalósítása is lehetetlenné válik. Jogos lenne az az igény, hogy ez a szakképzés gyors profilváltozással átalakuljon más szakm ára vagy megszűnjön. Ez azonban nem lehetséges. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez a szakképzés egybe van építve a közoktatással, számtalan gyermek ezekben az iskolákban teljesíti a tankötelezettségét, vagy itt akar középiskolai végzettséget szerezni, érettségit tenni. Számukra továbbra is biztosítani kell ezt a közoktatási szolgáltatást. E szakközépiskolák többségének kizárólag a jelenlegi képzést kielégítő felszerelése van, ami más szakmára alkalmatlan. Ezek az iskolák jelenlegi szakmáikra jól felkés zült tanárokkal, mérnöktanárokkal rendelkeznek. A gyors változás számukra a munkalehetőséget szüntetné meg; ők is munkanélküliek lennének, mint az általuk képzett fiatalok egyre nagyobb része. A helyzet problémáit részben enyhíti az a tény, hogy a 14 éves életkorúak száma a demográfiai hullám következtében éppen most csökkenőben van, így a jelenlegi szakoktatásba jelentkezők száma ugyancsak csökken. Tovább csökkenti a jelentkezők számát az a tény, hogy az elhelyezkedési lehetőségek drasztikus korlátozódását felismerve egyre kevesebb 14 éves gyermek jelentkezik a hajdan divatos szakoktatási intézményekbe. Az elmondott néhány tényből is kitűnik, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer válságban van, és a válság egyik fő oka éppen az, hogy egybeépült a közoktatás sal, a közoktatási iskolarendszerrel, és így a gazdasági változások igényeinek nem tud megfelelni. A gazdaság ugyanis rugalmas, a változásokhoz azonnal alkalmazkodó, célirányos szakképzést igényel. Ennek a helyzetnek a veszélyeire egyébként nyugateurópai partnereink oktatási szakemberei többször is felhívták a figyelmünket, utoljára 1993 januárjában a Konrad Adenauer Alapítvány által rendezett konferencián, Budapesten, igazolva ezzel a saját tapasztalatokat, hogy a jelenlegi szakképzési rendszerhez való ra gaszkodás egyre jobban növeli a szakiskolát végzettek munkanélküli tömegeit. Ez a folyó tanév végén hazánkban 3040000re prognosztizálható. A szakképzés, különösen a gyakorlati oktatás színvonalát csökkenti, a lakosság, a szülők és a gyermekek elégedetlen ségét növeli a szakoktatás iránt, de tovább csökkenti a szakképzéssel egybeépült közoktatás színvonalát is a jelenlegi rendszer. A Kereszténydemokrata Néppárt által következetesen képviselt álláspont szerint minden gyermek az általános közoktatásban teljes ítse tankötelezettségét. Aki középiskolai tanulmányokat nem folytat, így 16 éves korában végez; azok, akik középiskolát választanak, ugyancsak általános oktatásban részesülnének, a középiskolában nem lenne szakképzés. Természetesen a középiskola elnevezés alatt nemcsak a jelenlegi gimnáziumot értjük; elképzeléseink szerint megjelenne a humán és a reálgimnázium, de más középiskolai típusok is, például a reáliskola, a liceum vagy sok más, a nyugati demokráciákban ismert általános középiskolafajta. Mindennek eredményeként a serdülőkor végére ért vagy azon túljutott fiatal ember 16 éves korában, vagy ha középiskolát végez, 18, esetleg 19 évesen kerül a pályaválasztás elé. Feltehető, hogy ezek a fiatalok érett fejjel sokkal jobban megfelelnek ennek a komoly kihí vásnak, mint 14 éves korukban, gyermekfejjel. Az ezután kezdődő szakképzés - ugyancsak iskolai keretek között - a jelenlegi szakképző iskolákban olyan szakmákban folyhat, amelyre a gazdaságnak felvevőkészsége van. A kizárólag szakmai oktatás annyi ideig ta rt - egy év, kettő vagy három év , amennyi szükséges a választott szaktudás megszerzéséhez, a kitűzött szakképesítés követelményeinek elsajátításához. (19.30) A követelményeket pedig a munkáltatók, a munkahelyek szakmai szervezetei, szakértői az igények a lapján állapítsák meg. Elképzeléseink szerint a 16 éves korban kezdődő szakiskolai szakképzés főként egykét éves tanulmányi idővel az egyszerűbben elsajátítható, középiskolai műveltséget nem igénylő szakmák művelésére készítene fel. A középiskolai végzett ség, az érettségi bizonyítvány birtokában a 1819 éves korban kezdődő középfokú szakiskola egy, két- vagy hároméves tanulmányi idővel a középfokú általános műveltséget is igénylő szakmákra, vagy az úgynevezett középfokú
