Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
2487 Gondoljunk csak a pedagógiai tájékoztatás feladatára, azaz tantervek, tankönyvek, tanügyi rendelkezések gyűjtésére, őr zésére, pedagógusok önképzésének megszervezésére. A részletes indoklás szerint a regionális oktatási központok nem teszik feleslegessé a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat, ami minden megyei és fővárosi önkormányzat kötelező feladata. Különösen a szaktaná csadás új lehetőségei, például a pénzügyi, szervezési, jogi, egyéb tanácsadások nagy segítséget jelenthetnek az iskolák vezetőinek. Azt, hogy kik fogják ezt csinálni, a törvény balladai félhomályban hagyta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Dénes János független képviselő úrnak. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor a tisztelt Ház ilyen gyér részvétellel, de remélem, annál nagyobb felelősséggel tárgyalja a Kormány által 10024es számon benyújtott, közoktatásról szóló törvényjavaslatot, akkor engedjék meg, hogy megígérjem önöknek, kimondottan az általános vita szintjén kívánok szólni, és ilyen módon rövid és összefogott igyek szem lenni. Először kitérek a törvényjavaslat teljesen újdonsült dátumú benyújtására; a javaslatot a tárca újdonsült minisztere nyújtotta be a Kormány nevében. Ugyanakkor ezen újdonsültség ellenére a törvényjavaslat igen régi keletű, hiszen a győztes párt, a Magyar Demokrata Fórum propagandájában, választási kampányában, ígéretében végső soron döntő súly jutott a közoktatásról szóló elképzeléseknek, és igen széleskörűen megszólította a magyar társadalmat, beleértve a szülőket, a pedagógustársadalmat és nem utolsósorban az ifjúságot is. Ennek jelese az MDF részéről Beke Kata, későbbi országgyűlési képviselő volt, aki korábbi évek szakmai és emberi tekintélyét, emberi felelősségét, szaktudását és erkölcsét ölte bele sokadmagával ebbe a programba. Ennek alapján a Magyar Demokrata Fórumnak a választási győzelme után, a koalíciós pártok által segítve, kormányt alakítva az első három hónapban ezt a törvényt már el kellett volna fogadnia. Ennyit az időről. A másik pediglen az a közeg, amelyben ezt a törvényjavaslato t jelenleg tárgyaljuk. A közeg pedig olyan, hogy nem kedvez, nem felel meg e törvényjavaslat tárgyalásának, hiszen mit tapasztalhatunk napjainkban? A Nemzeti Színház felrobbantói a szeletelés időszakában drasztikus robbantással oldották meg a kérdést, napj ainkban rohasztással. Az EMKE, a Magyar Kulturális Egyesület hagyományos nevű kávéháza pedig "per Chicago" neveztetik. Amikor erről a közegről beszélünk, arra is rá kell döbbennünk, hogy olyan jeles történelmi személyiségünk, tudományos nagyságunk, mint Kő rösi Csoma Sándor kevésbé alkalmas egy angol nyelvű iskola névadójának, mint Karinthy Frigyes vagy Karinthy Ferenc. Ezek után hatványozottan megnő a felelősségünk, különösképpen mindkét oldalnak, hiszen a választási győzelem ebben a formában hozta létre ez t a Parlamentet, amilyen Parlamentben jelen pillanatban összejött és elnököl. Ebből következően ez a felelősség kötelez minket arra, hogy a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál úgy viszonyuljunk az egész társadalmat, nemzetet, jövőt érintő problémához, hogy a választási akaratnak megfelelő törvény szülessék. Most, amikor az általános vitánál tartunk, engedjék meg, hogy arra hívjam fel a résztvevők figyelmét, hogy eme megbízatásunk alapján rostálják át a különféle szegmensekből jövő módosító javaslatokat. A m ódosító javaslatokat annak a számaránynak, annak az ethosznak a tükrében kell megvizsgálni, és a döntésnek olyan körülmények között kell megszületni, amilyen döntés alapján mi a Parlamentbe jutottunk az 1990. március 25ei és április 8ai választás értelmé ben.
