Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak

1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)

2480 pénzügyminiszter mondta - most független képviselő , hogy ez egy m

arhaság. Igaza van, nem

maradék elv, hanem maradék gyakorlat alakul ki az oktatás finanszírozásának kapcsán. Én azt hiszem, hogy olyan finanszírozásra kellett volna javaslatot tenni, ami nem szakad el ettől a

kvótarendszertől, én tudom azt, hogy sem az áll

amháztartási törvény nem tette lehetővé, pedig lett

volna mód arra, hogy a finanszírozás egy új rendszerére tegyen javaslatot, az államháztartási törvény

a szakmai törvényekre mutatott, itt a szakmai törvény, ez sem tesz mást. De azt hiszem, hogy

lehetőség lett volna arra, hogy a mechanikus kvótarendszer helyett egy olyan rendszer jöjjön létre,

amely képes differenciálni a területi egyenlőtlenségek, a szociális egyenlőtlenségek és a szakmai

egyenlőtlenségek között. Ezt nem oldja meg a törvény, mert ugyanazt a helyzetet eredményezi, mint

ami most volt, ugyanazt a differenciálatlan finanszírozást teszi lehetővé. És az, hogy ilyen mechanikusan osztja, emellett egy dolgot tesz ez a törvénytervezet, hogy

elkezdi beárazni az iskola szolgáltatásait, megjelenik az,

hogy mik után kell majd fizetni, tehát

megindul azon az úton, amely felszámolja az iskola ingyenességét, megindul azon az úton, hogy

bizonyos iskolák igénybevételére csak bizonyos gazdasági környezetből kiszakadó gyerekek számára

van lehetőség. Ugyanakkor ez a finanszírozási rendszer nem szól arról, hogy a törvény által előírt feladatok

feltételei hogyan teremtődik meg. Nem szól arról, hogy a hiányzó óvodát ki fogja megépíteni,

kötelező lesz az óvoda, de ahol nincs óvoda, ott valakinek ezt fel kell építeni. Nem szól arról a finanszírozás rendszere, hogy ki fogja megépíteni a kilencedik és tizedik osztály

tantermeit, ahol ezek nincsenek meg, ezek komoly feltételek. Nem szól arról, hogy ki fogja

finanszírozni az új tanterv, az új tanrend feltételeit, ki fogja

a tankönyveket. Látszik egy dolog, hogy

ezek része át lesz hárítva a szülőre és az önkormányzatra. Úgy hiszem, itt a finanszírozások kapcsán látja a minisztérium, hogy igazán nincsenek eszközei a

befolyásolására, ezért egy olyan rendszert alakít ki, amit m

ár Bretter Zoltán is érintett, hogy minden

hatalmat a minisztériumnak. Ő szólt azokról a közvetlen eszközökről, amelyekkel be akar avatkozni

a minisztérium, illetve a ROKok, az oktatás életébe, de nem szólt egyről - vagy talán érintette - s ez talán fonto

sabb annál, mint ezek a törvényben meglévő és lehet úgy értelmezni, hogy centralizációs

vagy nem centralizációs törekvések, mert ezen a törvényjavaslat módosításával esetlegesen lehet

segíteni, de nem szól arról, hogy jelen esetben a törvény jelen formában való elfogadása teljes

felhatalmazást ad arra, hogy a minisztérium, illetve a Kormány alakítsa ki a jövő iskolaképét, a

szerkezetét, a műveltségi képet a saját igényei szerint. Ez pedig a NAT. Én azt hiszem, hogy nem lehet törvényt elfogadni anélkül, hogy az igazi tartalom ne kerüljön

meghatározásra. Jelen esetben a törvény a NATról csak mint eszközről szól, de se alapelvei, se

tartalmának közelítése nem jelenik meg a törvény kapcsán. Pedig nagyon is lényeges kérdésről van

szó, ahogy Karsai Péter a vezérs

zónoklatában mondta, hogy a NAT kapcsán várhatók a legélesebb

ellentétek, hisz ez szabályozza az oktatás tartalmi kérdéseit, miből, kinek, mit, mennyit kell tudnia.

Erről nem akar talán a Parlament tudni, erről nem akar - vagy nincs módja - a Parlamentnek véleményt mondani, mert pont a tartalomról, hogy kinek, mit, mennyit, erről nem lehet szót váltani. Itt válik egyértelművé, hogy miről van szó, talán Karsai Péter is megmondta, amikor a példáját is

felvetette, hogy például milyen nehé

z a hazafiasság vagy a magyarság kérdésében közös álláspontra

jutni, én pedig azt hiszem, hogy csak olyan oktatási törvényt szabadna - és örömmel hallottam, hogy

kormánypárti képviselők is aláhúzták - elfogadni, amelyik nincs kitéve a kormányváltozásoknak, a ciklusoknak. Azt gondolom, hogy így, ebben a formában, a NAT ismerete nélkül egy ilyen "átdarálás"

kapcsán ez a törvény elfogadhatatlan. Nem szabad tárgyalni, mert nem tudjuk, hogy miről

tárgyalunk, csak formális keretekről tárgyalunk, ugyanakkor a tart

alomról nincs szó. "Ki józanon téved el, távolabb jut céljától, mint ki boros fővel, tántorogva keresi szállását." - mondta, itt a vita elején sokszor idézett, Eötvös. Azt hiszem, hogy nem szabadna hideg fővel,