Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
2477 sikerülne tovább dolgozni, hogy az valóban egy modern Magyarország oktatási törvénye lehessen, akkor nyugodtan várhatjuk a következő kormányokat és ellenzék eket: az oktatási törvény mindannyiunkat ki fog szolgálni. Mondandómban igyekeztem olyan javaslatokat tenni, amelyek, azt hiszem, elfogadhatóak a kormánytöbbség számára is. Javaslom a tartalmi modernizáció elvének megfogalmazását és törvénybe iktatását, eg yidejűleg az elavult miniszteriális irányítás intézményi eszközeinek leépítésével. A finanszírozás módjának finomítását, de nem új, szintúgy pénztelen alapokra helyezését. Meggyőződésem, hogyha a kormánykoalíció elfogadja javaslatainkat, attól hatalma kise bb nem lesz, viszont oktatási törvényünk időtállóbbnak bizonyulhat. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Schiffer János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Schiffer János (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az oktatási törvény vitája során sokan tettek említést Eötvös Józsefről. Sokan tettek említést az Eötvös József által beterjesztett törvényről. A miniszter úr az expozé során a pontos dátumot is megadta, nemcsak az évet, hanem a napot is: június 23án terjesztette be a miniszter a Parlament elé a törvénytervezetet. Arról már nem szólt, hogy mikor fogadta el a Parlament a tervezetet. Utánanéztem, ez decemberben került sorra. Akkor, a nem túl zsúfolt parlamenti időszakban, majdnem egy fé l évet hagytak arra, hogy egy ilyen jelentős törvényről, az oktatás kérdéséről a Parlament vitatkozhasson. Az MDF vezérszónoka azt mondta, hogy várják ezt a törvényt, azért van szükség erre a nagy sietségre, mert már türelmetlenül toporzékolnak a pedagógus ok, hogy a törvény megszülessen. Ez év május 19én a minisztérium kezdeményezésére is létrejött Országos Közoktatáspolitikai Tanács - a minisztérium képviselőinek a kivételével benne vannak a munkavállalók, a Pedagógusok Szakszervezete, az önkormányzatok, a nem önkormányzati iskolafenntartók, szakmai szervezetek, diákszevezetek, szülői szervezetek képviselői , összeültek és megtárgyalták a tervezetet és azt mondták, hogy ezt a tervezetet elutasítják. Azok, akik olyan türelmetlenül várták azt mondják, hogy ez nem jó nekik. Nem jó nekik, mert egy szelektív szegregáló iskolát akar létrehozni, korai szelekciót eredményez a törvény. Azt mondták, hogy nem igazán végiggondolt a különböző pártolandó tíz évfolyamos iskolarendszer. Azt mondták, hogy nem lehet törvény t elfogadni anélkül, hogy nem látnánk a tartalmat, azaz a nemzeti alaptantervet, illetve a kerettantervek rendszerét, a vizsgarendszert. Azt mondták, hogy elfogadhatatlan ez a tervezet, mert a finanszírozás kérdését elkeni. Ha megnéznénk ezt a türelmetlens éget, azt sem lehet pontosan érteni, hogy törvénytervezet kerül ide és még bizonyos formális követelményeknek sem tesz eleget a beterjesztő. (17.40) Mert például az önkormányzati törvényben előírt kötelező véleménynyilvánításra sem adott módot; nincs a tö rvény mellékleteként beterjesztve az, hogy az önkormányzatok mit szóltak ehhez a törvényhez. Ha megnézzük, hogy miért olyan fontos ez, akkor nem pontosan értjük, hogy miért kell ennyire sietni. Mert, ha megnézzük azt, hogy mi lép hatályba szeptember 1jén, akkor el lehet mondani, hogy nem lép hatályba az iskolaévfolyamok rendszere, a számozásrendszer; nem lép hatályba a követelményrendszerre vonatkozó NAT - nemzeti alaptanterv - amihez három évre kell megfogalmazni ezeket az alapkövetelményeket; nem lép érv énybe a költségvetési normatívákat meghatározó osztály- és csoportlétszám; nem lép hatályba - ennek talán lehetne örülni - csak 199495ben a térítési díj és a tandíj; nem lép hatályba az oktatási intézmények foglalkoztatott létszáma - ugyancsak a finanszí rozás alapját tartalmazza ; nem lép hatályba a tankönyvtámogatás