Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2469 alapító okirat nem felel meg sem a Polgári Törvénykönyvben, sem az államháztartási törvényben leírtaknak. És különösen fájlaljuk, hogy az intézmény státusának, jogi személyisé gének tisztázása nem kapcsolódik össze sem az alaptevékenységnek, sem az intézmény dolgozóinak a védelmével. Mivel e vonatkozásban részletesen kellene a törvény egyes szakaszaira hivatkoznom, frakciónk nevében a létrehozás és a bejegyzés részletes kérdései vel a részletes vitában szeretnék foglalkozni. Az intézmények működésének demokratikus garanciái fontos helyet kellett volna hogy kapjanak a benyújtott törvénytervezetben. Az intézményi működés demokratikus garanciáit különböző szervezetek, szervek, illetv e munkaintézmények hordozzák magukban. Ezeknek a szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek egy jól működő demokráciában egymástól világosan elkülöníthető különböző funkciókat kellene kapniuk. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény két intézményt vezetett be a jogrendbe, illetve határozta meg jogosultságaikat és kötelezettségeiket; ez a közalkalmazotti tanács, amelynek elsőrendű feladata az intézmény vezetésében való részvétel, illetve a költségvetési szervnél működő szakszervezet, amelyik természe tesen érdekvédelmi tevékenységet lát el, és fel van jogosítva a kollektív szerződés, kollektív megállapodás megkötésére. A közoktatási törvény két új demokratikus intézményt ír le; a nevelőtestületet szakmai kompetenciával ruházza fel, illetve létrehozza a z iskolaszéket, amelynek - egy kicsit leegyszerűsítve - a közoktatási intézmény tevékenységének társadalmasítása lenne a dolga. Miközben úgy ítéljük meg, hogy mindezeknek a szervezeteknek és intézményeknek igen fontos szerepük van a közoktatás működésében, három kritikus észrevételt kell tennem. Az első. Szomorúan állapítom meg, hogy amilyen mértékben megroppan a közoktatási intézmény szakmai önállósága, ebben a törvénytervezetben oly mértékben szűkült a nevelőtestület jogköre is. Nem tudom, hogy most vitat kozome Mózes Mihály kollégámmal vagy egyetértek vele, hiszen nem értettem egészen, hogy pártfogolja vagy ellenzi a nevelőtestület jogosultságainak bővítését, a jogosultságok konkrét megfogalmazását. Én a magam részéről mindenesetre szeretném leszögezni, h ogy az az általános véleményezési lehetőség, amelyik a nevelőtestület jogköreként a törvénytervezetben megjelenik, önmagában túlságosan általános, és a pedagógusok érdemi részvételét a szakmai tevékenységben nem elégíti ki. Egészen biztosan szükség lenne k onkrét feladatok felsorolására, amelyek nem hajthatók végre egy egyeztetési folyamat nélkül, ahol a döntésre jogosult vezető a nevelőtestület véleményét megismerve alakítja ki végső álláspontját. A szakmai kérdések egész sora sorolható lenne itt, ilyen a t antárgyfelosztás, az egyes pedagógusok különmegbízásának elosztása, a vezetőhelyettesek megbízása, amelyről a törvény egy helyén sem esik szó. Külön nyomatékkal szeretném hangsúlyozni - valószínűleg Mózes Mihály kollégám véleményével ellentétben , hogy ig enis úgy gondolom, minden demokratikus működésben a vezetetteknek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy véleményt mondjanak vezetőjükről, és állást foglaljanak vezetőjük kinevezésével és megbízásával kapcsolatban. Már csak zárójelben teszem hozzá, hogy egy olyan közalkalmazotti törvénnyel a hátunk mögött, amelyik hihetetlenül kiszolgáltatottá teszi az intézmény vezetőjét, amelyik lehetővé teszi azt, hogy iskolaigazgatónak a megbízását akár indokolás nélkül is meg lehet szüntetni, ez a véleményezési jogkö r az egyedüli lehetőség az intézményvezető megvédésére. Ugyancsak kritikus megjegyzésként kell elmondjam, hogy az egyes szervezetek, testületek kompetenciái a törvényben átfednek és lehetetlenné teszik az érdemi működést. Egy példát emelnék ki, de valószín űleg sokat lehetne mondani: az intézmény költségvetési szerv, vállalkozási, gazdálkodási tevékenységet is folytathat. Ebben az egy kérdésben - törvényi előírás szerint - rendelkeznie kell az alapító okiratnak, a törvénytervezet szerint dönt erről a nevelőt estület, van egy részdöntési joga a kollektív szerződéseknek, amelyek az illetménykiegészítés vonatkozásában rendelkeznek a gazdálkodással szerzett pénzeszközökről, a közalkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van, az iskolaszéknek pedig egyetértési joga . Tessenek elképzelni egy intézményvezetőt, aki végre akarja hajtani a feladatát. Egy ilyen ötkomponensű részvételi kötelezettség mellett
