Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZŐR GYULA, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2444 jelenleg ágazati szakképzés címén parkolnak, majd munkavállalásra esélytelen, szakképzetlenként kezdik felnőtt pályafutásukat. Az ebben a képzési formában részt vevő fiatalok sorsa már csak azért sem közömbös, mert számuk az elmúlt két tanévben több mint tízszeresére emelkedett. Ötödször azért, mert az egységes szakiskola bevezetése szakmai specializáció irányába fejlesztené tovább az intézményrendszert. Javaslatunk ugyanis azz al az eredménnyel járna, hogy az intézmények többsége egykét szakirány köré szerveződne, és ezen belül biztosítaná a tanulói számára a különböző képzési fokozatokat. Azt reméljük, hogy ebben az esetben a kevésbé elméletigényes képzési szinteken is ugrássz erűen javulna az oktatás minősége. Hatodszor azért, mert reményeink szerint az egységes szakiskolai képzés bevezetése megszüntetné a középfokú szakmai iskolák évtizedek óta fennálló merev hierarchiáját. A képzés színvonalában és jellegében nem az iskolák k özötti különbségek lennének a döntőek, hanem az egyes intézményeken belül teremtődnének meg a differenciált képzés feltételei. Így jelentősen megnőne az esélye annak, hogy a különböző képzési fokozatok egymásra épüljenek, hogy az alacsonyabb képzettségi sz intet nyújtó fokozatok ne váljanak zsákutcává. Emellett az így létrejövő, szükségszerűen nagyon vegyes társadalmi összetételű iskolákban a különböző rétegekből érkező gyerekek egymás iránti toleranciája is megerősödhetne, és ez sokat segíthetne a társadalm i érintkezésben még meglévő rendies viszonyok felszámolásában. Mint említettem, a második vitapont az Országos Képzési Jegyzék és a szakképzési törvény viszonyát érinti. A törvénytervezet pontosan rögzíti, hogy az Országos Képzési Jegyzéknek milyen követel ményeknek kell eleget tenni. Ezekkel a követelményekkel mi teljes mértékig egyetértünk, de éppen ezért elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a szakképzési törvény előbb lépjen hatályba, mintsem az Országos Képzési Jegyzéket elkészítették és nyilvánosságra hozt ák volna. Álláspontunkat a következőkkel indokoljuk. A jelenlegi szakképzési struktúra modernizációra szorul, az elavult, funkciótlanná vált szakmákat ki kell gyomlálni, és meg kell teremteni az újonnan jelentkező igényeknek megfelelő szakmai képzés feltét eleit. Ezt a feladatot a törvényhozás nem képes megoldani. Egy átgondolt képzési jegyzékre, amely a szakmák neve mellett az adott szakma képzési idejét, tantárgyi követelményeit is tartalmazza, vár az a feladat, hogy ezzel a rendkívül fontos problémával me gbirkózzon. Ugyancsak a képzési jegyzék elkészítése a feltétele annak, hogy a szakképzés területén is elkezdődhessen a szakmai tantervek átalakítása és korszerűsítése, mert a szakmai képzést megdöbbentő anakronizmusok terhelik. A Munkaügyi Minisztérium osz tályvezetője szerint "A szakképzés szakmai infrastruktúrája elképesztően elmaradott állapotban van. A szakmunkásképzők jelenleg 2600féle tankönyvet használnak, amelynek közel 80%a elavult. Van közöttük olyan, amelyet 30 évvel ezelőtt írtak." A halaszthat atlan és radikális változtatásokat csak a képzési jegyzékhez igazodva lehet végrehajtani. És végül, miután a képzési jegyzék tartalmazza, hogy melyik szakmában melyik képzési forma menynyi időt vesz igénybe, és milyen munkakörök betöltésére ad képesítést, így a képzési jegyzék közrebocsátása tájékozást és garanciát jelentene a szülőknek, illetve számonkérhető felelősséget jelentene az iskoláknak. (18.50) Enélkül a törvénytervezetben vázolt szakképzési struktúra hatékony működése elképzelhetetlen. Végül semm iképpen nem tudjuk elfogadni a tanulószerződéses rendszer bevezetését. Nem értünk egyet azzal az elképzeléssel, hogy a gyerekek egy részének gyakorlati képzését ezentúl csupán a
