Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - VÁRKONYI ISTVÁN, az MDF vezérszónoka:
2440 A feszültségeket napjainkra csak tovább fokozta, hogy egyre népesebb korosztályok lépnek be a szakképzésbe. Ez ö sszhangban is állt a korábbi oktatáspolitikai koncepciókkal, amelyek ebben az iskolatípusban kívánták levezetni a megnövekedett tanulói létszámot. További és talán a legsúlyosabb kihívást jelenti ma a munkanélküliség megjelenése. A helyzetet csak súlyosbít ja, hogy a demográfiai előrejelzések növekvő létszámú munkaerőpiacra lépő fiatalt prognosztizálnak. Sajátos gondja a mai szakképzésnek a korai pályaválasztási kényszer. Éppen ezért nem nagyon értettem egyik ellenzéki képviselőtársamat, aki tízéves kort eml egetett, mert az valóban rendkívül korai lenne, de a mai pályaválasztási kényszer is 14 életévet ír elő, illetve határoz meg, sőt, a mai iskolatípusból ez automatikusan következik. Sok esetben ez magyarázza a gyakori pályakorrekciókat, amire a mai iskolare ndszer egyszerűen nincs felkészülve. A korai szakképzésben végzett fizikai munka sincs összhangban a különböző nemzetközi egyezményekkel, ami szintén egy neuralgikus pontja mai szakképzésünknek. A rövid helyzetértékelés, azt hiszem, mindenki számára világo ssá tette, hogy lépni szükséges ezen a területen. A kormányzati munkamegosztásból adódóan a Munkaügyi Minisztérium kapta a megbízást, hogy önálló törvényi szabályozás keretében dolgozza ki a szakképzés megújításának koncepcióját az új közoktatási törvényre építve. Az eddigi tapasztalatok és a külföldi megerősítések kétirányú szakképzési szabályozást tartanak kívánatosnak. Nevezetesen az iskolai és az iskolán kívüli szakképzés bevezetését. Az állam a jövőben csak a szakmai elméleti képzésért és az iskolában szervezett gyakorlatokért vállal kötelezettséget, természetesen a megfelelő feltételek biztosítása mellett. (18.30) A gyakorlati képzés döntően - reményeink szerint - a gazdálkodószervezeteknél fog megvalósulni. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan a szakké pzés csak - és itt ezt szeretném hangsúlyozni, mert valószínű, hogy más törvénytervezetet, vagy másképpen olvastunk, mint ahogy itt elhangzott a közoktatási törvény vitájában egyes képviselőtársaink szájából, csak - a 16. életév, azaz a tankötelezettség te ljesítése után kezdődik. A gazdálkodószervezetek és a gyakorlati képzés közötti ellentmondás feloldására a törvényjavaslat bevezeti az úgynevezett tanulószerződés intézményét - amelyre miniszter úr is utalt - minden olyan esetben, amikor a gyakorlati képzé s biztosítása gazdálkodószervezeteknél lehetséges, és ők vállalják. A tanulószerződés alapján megváltozik a gazdálkodószervezetek gyakorlati képzéssel összefüggő felelőssége és természetesen hatásköre. A gyakorlati képzés irányítására és ellenőrzésére az ú jjáalakuló gazdasági kamarák kapnak felhatalmazást, ugyanúgy, mint a legtöbb, gazdaságilag fejlett országban, és volt ez valaha Magyarországon is, megelőzve több más európai országot. A gazdasági kamarák jelenleg - sajnos - még nem alkalmasak e feladatok e llátására, a törvény ezért alapot kíván teremteni a tevékenységi körök ilyen irányú kiszélesítésére. A törvényjavaslat szerint megszűnik a tanulók iskolai tanulói jogviszonyából keletkező, alanyi jogon járó ösztöndíj. A tanuló a jövőben csak a tanulószerző dés alapján kap rendszeres pénzbeni juttatást. A törvényjavaslat új eleme a munkaerőfejlesztő és képző központokkal összefüggő szabályok meghatározása. Magyarországon is megindult és folyamatban van a foglalkoztatásban várható folyamatok előrejelzése ala pján egy munkaerőpiaci orientáltságú, regionális szerepkörű képzési hálózat létrehozása. Mint képviselőtársaim által ismert, az elsők között Miskolcon és nagyobb régiókban is folyamatban van ezeknek a létrehozása. A törvényjavaslat a szakképzésben az orsz ágosan megkívánt szint teljesülését a szakmai vizsgakövetelmények meghatározásával, a szakmai vizsgák szabályozásával és független - és ezt hangsúlyoznám, független - vizsgabizottságok működtetésével biztosítja.
