Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója:
2437 Ezt a feladatot a törvényjavaslat az illetékes gazdasági kamarákra bízza. Tekintettel azonban arra, hogy a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény most van előkészítés alatt, a szakképzési törvényjavaslat a tanulószerződéssel, illetőleg ezzel össz efüggően a gazdasági kamarák feladataival, hatósági jogkörével kapcsolatos rendelkezéseket csak a kamarai törvény hatálybalépésétől teszi majd kötelezővé. A törvényjavaslat a szakképzés irányítási rendjének meghatározását a következők szerint indítványozza : A munkaügyi miniszter hatáskörébe kívánja adni mindazokat a feladatokat, amelyek biztosítják az egész szakképzési rendszer összehangolt működését, országos képzési jegyzék és szakmai programok kiadása, szakmai vizsgáztatás, honosítás és a törvény alapján járó juttatások szabályozása. Továbbá a szakképzésért felelős miniszterek olyan feladatokat és hatásköröket látnak el, amelyek meghatározóak az ágazataikat érintő munkaerő felkészítésében, a szakképesítések és képzési feltételek alakulásában. Hatáskörüket a törvényjavaslat ezt figyelembe véve határozza meg. Az irányítási rendben a gazdasággal való rugalmas együttműködést és az eddigieknél szorosabb kapcsolat megteremtését szolgálják a törvényjavaslatnak a képzési érdekegyeztetésre már két éve megalakult or szágos képzési tanács működésére vonatkozó rendelkezései. Az országos képzési tanácsban a tripartit- elvnek megfelelően részt vesznek a gazdasági szféra érdekképviseleti szerveinek képviselői. Új eleme a törvényjavaslatnak a munkaerőfejlesztő és képző k özpontok feladataival és működésével összefüggő szabályok meghatározása. Ezeknek az intézményeknek a szerepe az egyre nagyobb feladatot ellátó iskolarendszeren kívüli szakképzésben számottevő. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a nagy szerkez etátalakítások idején a munkanélkülivé vált lakosság képzésének és átképzésének megoldására jelentős állami forrásokra támaszkodó intézményhálózat jött lére. Így Magyarországon is folyamatban van egy munkaerőpiaci orientáltságú regionális képzési hálózat létrehozása. A törvényjavaslatnak a szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket a közoktatási törvényjavaslattal összhangban kell tartalmaznia, ennek megfelelően a szakképző iskola fenntartásával és finanszírozásával, az iskolai képzés ingyenességével, a tanuló és az iskola közötti kapcsolattal, továbbá a pedagógusokkal, a szülőkkel összefüggő kérdések szabályozásában a közoktatási törvény illetékességét fogadja el. A javaslat szerint a törvény a szakképzés jelenlegi iskolai rendszerű intézménytípusait - szakköz épiskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola - csupán felsorolja, a teljes intézményrendszert és ennek típusait tételesen nem kívánja szabályozni, arra szintén a közoktatási törvényben kerül sor. Végezetül utalni kívánok arra, hogy a törvényjavaslat kidolg ozása során a jelenlegi túlzottan részletező szabályozás helyett olyan keretjellegű szabályozásra törekedtünk, amely módot ad a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó megoldásokra. Meggyőződésem, hogy a beterjesztett törvényjavaslat keretjellege ellené re is hosszabb időszakra képes jól szolgálni a szakképzés ügyét, alkalmas keretet ad a szakképzés megújításához és a gazdaság igényeihez alkalmazkodó fejlődéshez. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és ennek eredm ényeképpen fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm miniszter úr előterjesztését. Szólásra következik Balla Gábor Tamás, az oktatási bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Balla Gábor Tamás, az oktatási, ifjúsági és s portbizottság előadója BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktatási, ifjúsági és sportbizottsága megtárgyalta a most szóban forgó törvényjavaslatot, és 1 ellenszavazattal az által ános vitára alkalmasnak tartotta. Az ezzel foglalkozó bizottsági ülésen a következő bíráló észrevételek hangzottak el:
