Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról - MÓZS JÓZSEF (KDNP)
2429 Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az önálló indítvá ny napirendre tűzését. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 226 igen szavazattal, 4 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett az önálló indítványt napirendjére tűzte. (Molnár Tibor jelzi, hogy nem működik a gépe.) Kérdezem a tisztelt Országgyűlé st, hogy egyetérte az indítvány sürgős tárgyalásával? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. - Molnár Tibor élénk gesztusokkal próbálja ismét felhívni az elnöki emelvényen ülők figyelmét, hogy gépe nem működik.) Az Országgyűlés 226 igen szavazattal, 1 ellensza vazat és 3 tartózkodás mellett a sürgős tárgyalást elfogadta. (17.40) Molnár Tibor képviselő úr gépe nem működik, kérném bekapcsolni, addig kézfelemeléssel szavazzon majd! A törvényjavaslatot megtárgyalásra kiadom a szociális, az alkotmányügyi és a költség vetési bizottságnak. Tisztelt Országgyűlés! Mózs József képviselő úr sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be a büntető jogszabályok módosítására 10207es számon. Megadom a szót Mózs József képviselő úrnak mint előterjesztőnek. Felszólaló: Móz s József (KDNP) MÓZS JÓZSEF (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr! Igyekszem nagyon rövid lenni, tekintettel arra, hogy a nap a vége felé jár, ma meglehetősen korán, és a helyzetem nem könnyű, lévén, hogy ebben a Házban néha napirendre próbál kerülni néhány olyan jav aslat, amely látszólag igen jópofa, de mégsem megvalósítható. Én nem akarok ezekkel egy csoportba kerülni, de a téma olyan, hogy aki talán nem figyelmesen olvassa el, vagy nem hallgatja meg, hogy miről van szó, azt gondolhatja, hogy valami ilyesmiről van s zó. A Btk.módosítás valahol, nem túl régen elindult, egy passzusa már meg is jelent és hatályba lépett, egy másik csomag, ami a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozik, már be lett nyújtva, de még nem tárgyaltuk meg. Ezért és nem másért - mert ez a téma most aktuális - gondoltuk azt néhányan, hogy a Btk.nak egy nagyon neuralgikus pontjához megpróbálunk hozzányúlni. Arról van szó, hogy úgy tűnik, Magyarországon a büntetések jelentős részének nincsen visszatartó ereje. Nagyon bonyolult dolog ez önmagában i s, összességében is, lévén, hogy sokfajta kategória létezik, és nagyon nehéz megmondani azokat a lélektani és közéleti effektusokat, amelyeknek mindez az eredője. A legsúlyosabb bűncselekménykategóriában gondolkodva, amiről a büntetésvégrehajtási szakemb erek - ha nincsen nagy csoport és nincs nagy publicitás - elismerik, hogy a bűnözők gyakorlatilag kinevetik őket, ha megnézzük a statisztikákat, látható… (Zaj.) …, hogy a legsúlyosabb kategóriákban is emelkedés van, nem kívánok számokat olvasni, mert úgy v eszem észre, hogy nem túlságosan köti le a publikumot mindez. Egyszerűen azt szeretném javasolni, hogy vegyük napirendre azt a törvényjavaslatot, amely a legsúlyosabb kategóriákban nagyobb kiszabható büntetési tételeket tesz lehetővé. Amerikában mindez lét ezik, és szakmailag ugyan nyilván vitatható, mint ahogy mindenfajta törvény szakmailag vitatható, a jogban különösen, de közös akarattal, ha ez a probléma önöknek is fontos, megtalálható a megoldás. Azzal fejezném be, hogy a gyilkosság minősített esetei ol yan súlyosan csorbítják az emberi jogokat, tessék erre gondolni, hogy az emberi jogok már nem állíthatók helyre visszavonhatatlanul. Ennyit erről, és kérem támogatásukat, hogy napirendre vegyük, ugyanis a napirendre vétel ebben az esetben pusztán azt jelen ti, hogy közös akarat látszik abban, hogy ez a probléma súlyos, és kezdjünk
