Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
2407 Az Országos Műemlékvéde lmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága a homlokzat módosítására vonatkozó kérelmét mint szakhatóság elutasította, egyben jelezte a kérelmezőnek és az első fokú építésügyi hatóságnak, hogy az építkezés a jóváhagyott tervektől eltérően folyik. Ekkor is lehetősége nyílt volna a polgármesteri hivatalnak arra, hogy beavatkozzék. (15.40) Ez történt 1992. július 3án és szeptember 4én, tehát közel fél évvel az első fokú, leállítást eredményező döntés után. A kerület ennek nyomán az építtetőre pénzbírságot s zabott ki, illetve elrendelte a tető lebontását, de nem vizsgálta az egész épületre vonatkozóan a fennmaradás lehetőségét, holott ez kötelessége lett volna. Elnök úr, szeretném jelezni, hogy néhány perccel - de igyekszem a lehető legrövidebben összefoglaln i - magam is túl fogom - képviselőtársamhoz hasonlóan - lépni az időt… ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársam, amennyire lehet, kérem rövidre fogni. JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: … annak érdekében, hogy teljes választ tudjak kérdésére ad ni. (Közbeszólás a jobb oldalon: Halljuk!) A határozatok elleni fellebbezéseket a köztársasági megbízott 1992. november 30án - tehát ez volt az a bizonyos november 7ei átirat, november 30án , illetőleg december hónapban kapta meg. December 15én értesí tette a fellebbezőt és az első fokú építésügyi hatóságot, hogy az ügy bonyolultsága miatt az ügyintézési határidőt 30 nappal meghosszabbítja. Döntését valóban 1993. február 4én hozta meg. Ebben megállapította, hogy az építési engedélytől jelentősen eltérő épület már szinte teljesen kész állapotban van. Tehát akkor, amikor a Köztársasági Megbízotti Hivatal mint másodfokú szerv érdemi határozat nyomán döntési helyzetbe került, addigra bekövetkezett az épületnek a felépítése, tehát gyakorlatilag kész volt az épület. Az első fok nem vizsgálta az egész épületre vonatkozóan a fennmaradás lehetőségét egy oldalról, másrészt nem kérte ki az új helyzetnek megfelelően - új beruházó, módosított program, engedélyezettől eltérő építkezés - a megfelelő műemléki szakhatósá gi véleményt, nem tisztázta a határozathozatalhoz szükséges tényállást, és mindezek következtében súlyos eljárási hibákat vétett. A köztársasági megbízott másodfokú határozatával mindezek miatt megsemmisítette az első fokú határozatot, é s a III. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzőjét új eljárás lefolytatására jogosította. Nem adott tehát az épületre fennmaradási engedélyt, nem legitimálta az engedélyezettől eltérő építkezést, hanem pusztán egy, az eljárási követelményeknek megfelelő új eljárás lefolytatására utasította az első fokú hatóságot, aminek természetszerűen érdemi tartalma lehet például egy olyan eset is, hogy bontást rendelnek el. Felmerül a kérdés - igen tisztelt Országgyűlés , hogy tehetette volna mást a köztársasági megbíz ott. Az építéshatósági ügyben hozott határozatra, fellebbezésre és esetleges új eljárás elrendelésére az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. Ezek értelmében másodfokú hatóság a fellebbezés vizsgálatának eredményeként az első fokú hatá rozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A köztársasági megbízott mint másodfokú hatóság abban az esetben, ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, a tényállás további tisztázása szükséges vagy egyéb eljárási kötelezettség elm ulasztását észleli, a határozat megsemmisítése mellett okszerűen az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. Hadd mondjam el, hogy ez az úgynevezett cassatorius jogkör az eljárásjogunk általános rendjéből folyik, és nem rendh agyó, és abszolúte nem jellemző az eljárásokra az, hogy a másodfokú szerv bizonyítási eljárásokat folytat és végez
