Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2376 Tegnap a pénzügyminiszter úr bejelentette, hogy legalább egy évvel kell halasztani a közalkalmazotti törvény hatálybaléptetését. A Kormány szűkmarkúan bánva a bölcsességgel, olyan vágyakat keltett fel, amelyekről később be kellett ismernie, hogy teljesíthetetlenek. Ez a veszély a pedagógusokat nemcsak az előbb említett közalkalmazotti törvénnyel sújtja, hanem ugyanez a helyzet a jelen javaslatoknál is fennáll, hiszen nem ismerünk pontos számításokat a tervezett változtatá sok költségéről s a költségeket előteremtő forrásokról. Mindezekkel szemben mit javaslunk mi? Először: az érdekegyeztetés erős rendszerének kialakítását, kiegyensúlyozott oktatáspolitikát, ahol önálló és komoly súlyú partnerek az érintettek: a diákok, a sz ülők, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek. Másodszor: nyolcosztályos általános iskolai rendszer fő szabályként való megtartását más, alternatív iskolamodellek fontosságának és jótékony hatásának elismerése mellett. Harmadszor: az önkormányzatok ellátási felelősségi, tulajdonosi szerepkörének bővítését, az erős szakmai ellenőrzés kiépítését, a különböző jogköröket összekeverő regionális oktatási központok megszüntetését. Negyedszer: az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően az egyh ázi iskolák létrejöttének és a vallásos nevelés kialakításának elősegítését, az önkormányzati iskoláknál viszont a világnézetileg semleges oktatás megteremtését. Ötödször: pontos pénzügyi számítások elkészítését mindenfajta, közoktatási törvényt érintő hat ásról. Nézzük most tehát a törvényjavaslat részleteit. Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás egyik legjelentősebb vívmányának tartjuk a tartalmi sokszínűség megvalósulását a magyar oktatásügyben. A törvénytől e sokszínűség megőrzését reméltük. Csalódnunk kellett. A FIDESZ elutasítja az iskolai nevelés és oktatás tartalmának és a nevelés szellemének meghatározásában az iskolarendszer egészére, még a magánoktatásra kiterjedően is tervbe vett, aggasztóan nagy állami túlsúly kialakítását. Attól tartunk, hogy a nemzeti érdekre vagy a gazdaság fejlesztésére hivatkozva ismét az állami ideológiák szivároghatnak be iskoláinkba. Azt a veszélyt látjuk, hogy a központi akarat előbbutóbb ismét béklyóba veri az iskolákat, és a helyi társadalmakat megfosztja önállóságuk tól, az egyéni érdekek háttérbe tolódnak. Noha a törvénytervezet számos helyen az iskolák szakmai önállóságáról beszél, de azt nem a minisztériummal, hanem az iskolafenntartókkal, azaz az önkormányzatokkal szemben fogalmazza meg. Márpedig, ha az iskolafenn tartók: az önkormányzatok nem lesznek érdekeltek az iskolai oktatás tartalmának kialakításában, ki fogja megvédeni iskoláinkat a központ nagy hagyományú, természetes mohóságától? A beterjesztett törvényjavaslatok szerint ugyanis a "mit tanítsanak és milyen szellemben" kérdésre adandó válaszok kisebb részben a Kormány, nagyobb részben a művelődési és munkaügyi miniszter szinte kizárólagos hatáskörébe tartoznának. Érdemben rendkívül szerény társadalmi, politikai, szakmai képviseletnek jutna hely a tantervek, a vizsgakövetelmények meghatározásában, a tankönyvek engedélyezésében, sőt még az egyszerű véleménynyilvánítási, javaslattevési joggal bíró testületek, mint például az Országos Köznevelési Tanács tagjait is a kormányzat választja ki. Mi éppen ellenkezőleg, e területeken a szabályozásnak az érintettek teljes körére kiterjedő érdekegyeztetéses, a szakmai és politikai döntések elválasztására épülő módját javasoljuk. A törvény szabályozza a kerettantervek és vizsgarendszerek vizsgakövetelményei kialakításának r endjét, azt, hogy ebben ki mindenkinek, a pedagógusok szakmai szervezeteinek, szülői és diákszervezeteknek, iskolafenntartóknak, továbbá természetesen a művelődési és az érintett
