Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2370 menedzsertípusú tevékenységet lásson el, jogi szabályozás, törvényességi felügyelet, finanszírozás stb. Másodszor: szakmapolitikai kérdésekben az irányítószervek demokratikusan válasz tott, a tudományos műhelyek és szakmai szervezetek delegálási jogára épülő testületeket működtessenek. Harmadszor: a politikai irányítástól elkülönítetten épüljön ki a szakmai tudományos műhelyek és szakmai szolgáltatóintézmények hálózata, a nemzeti alapta nterv, a kerettantervek és a vizsgakövetelmények karbantartására, az intézményi tanterv, tankönyv és tantárgyi programkínálat biztosítására. Negyedszer: a helyi tantervek speciális elemeinek társadalmi kontrollja, a helyi igények és szükségletek érvényesül ése, az iskola és a helyi társadalom szervesebb kapcsolatainak kialakulása érdekében jöjjön létre az iskolatanácsok, iskolaszékek rendszere, a szülők, a diákok, a pedagógusok, a fenntartók, az anyagi támogatók, az érintett társadalmi szervezetek és a leend ő munkáltatók képviselőinek bevonásával. Ötödször: az intézmények szakmai munkájának kontrollját - intézményvezetés, helyi programok, testületi döntések, az intézmény és a fenntartó közötti kapcsolatok törvényessége stb. - az országos szakértői névjegyzékb ől a megrendelők által felkért minden igazgatási, hatósági jogkör nélküli szakemberek lássák el. És végül hatodszor: az egyes pedagógusok, pedagóguscsoportok szakmai segítséget ellenőrzési jogosultság nélküli szaktanácsadóktól kapjanak. A követelmények köz ül a jelenlegi törvénytervezet egyedül a társadalmasításra vonatkozó előírásoknak felel meg, mert a tervezet valóban erősíteni kívánja az iskolatanácsok, az iskolaszékek rendszerét. Többi elemét tekintve azonban ellentétes irányban halad a szándékaival is, ezért szinte minden törekvését tekintve elfogadhatatlan számunkra. A negyedik alappillére a közoktatás megújításának - ahogy jeleztem - a mi felfogásunk szerint a finanszírozás modellje. Az európai finanszírozási modellek egy részével egybevág az a törekv és, hogy a központi költségvetés a pedagógusok bérét, bérpótlékát és bérvonzatát biztosítsa. Ez megfogalmazódik a törvénytervezetben. Ez az alapelv vitathatatlanul helyeselhető olyan országokban, ahol elfogadhatók a jövedelmi viszonyok, és az önkormányzato k megfelelő pénzügyi feltételekkel, saját forrásokkal rendelkeznek, mert ebben a modellben egyaránt benne rejlik a pedagógusok közalkalmazotti státusának állami elismerése és a fenntartók anyagi felelőssége. A hazai viszonyok között azonban ez a modell súl yos problémákat okoz és elmélyítheti a finanszírozási válságot. Egyrészt visszalépést jelent a gimnáziumok, a szakképző intézmények és a kollégiumok pénzügyi támogatásában, mert körülbelül 70%ra csökkenti a központi támogatás részesedési arányát az intézm ényi költségvetésben. Ezeknél az intézményeknél ráadásul az önkormányzati érdekeltséggel is baj volt, ezt mutatták az eddigi tapasztalatok, mert ezek az intézmények területi feladatokat látnak el. Másrészt ezzel a finanszírozási modellel ó hatatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek a viszonylag magas működési költséget igénylő intézmények, például a szakképzés területén, a szakmunkásképző intézmények és a szakintézetek, ahol a gépek, eszközök beszerzése rendkívül megemeli a működés dologi kiadá sait. Harmadrészt: az önkormányzatok egy része vélhetőleg nem fogja bírni a növekvő finanszírozási terheket, amelyek bizonyos területeken a központi támogatás csökkenő arányából adódnak. Végül negyedszer: a működési költségek növekvő részének áthárítása a szülőkre pedig tovább növeli az amúgy is óriási esélyegyenlőtlenséget, mert a gyerekek növekvő része fog kiszorulni a különböző szolgáltatásokból. Ha tehát a csökkenő forrásokat nem tudja az önkormányzat megfinanszírozni és ezt a szülőkre hárítják, ez vita thatatlanul az esélyegyenlőséget fogja a jelenleginél is jobban rontani.
