Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - UGRIN EMESE, DR. a független kisgazdák képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2362 felkészültségének javítását, a korszerű műveltség kialakítását, amely megfelel azoknak a kihívásoknak, amelyek elé a demokráciára és piacgazdaságra való áttérés állítja a magyar társadalmat és a változásnak végtelenül kiszolgáltatott egyént; amelyben az oktatás segíteni akarja az egyén életesélyeinek növelését, és amelyben az esélyegyenlőség elősegítése fontos érték. Nem az a fő baj, hogy mindezt egy felsorolásból kifelejtették, hanem az, hogy ez is az előzetes viták elmaradásának következménye, és fé lő: egy ilyen metodikával születő oktatási rendszer nem is tud megfelelni egészében az említett követelményeknek. Köszönöm. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Ugrin Emese, a független kisgazdák képviselőcsoportjának vezérszónoka. Az elnöklést átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. - Glattfelder Béla jegyzőt Trombitás Zoltán váltja fel.) Felszólaló: Dr. Ugrin Emese a független kisgazdaképviselőcsoport nevében UGRIN EMESE, DR. a független kisgazdák képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvénykezési sorozatba kezd ma bele a Parlament, amelyet már évek óta vár a magyar társadalom. Az alap, közép- és felsőoktatásró l, valamint a szakképzésről szóló törvények nemcsak az állampolgárt, mint egyént érintik közvetlenül, hanem alapvetően befolyásolják az ország gazdasági, politikai és szociális biztonságát, hosszú távra meghatározzák a jövő Magyarországának egész társadalm i szerkezetét. A paradigmaváltás következményeként egyszerre kell megküzdenünk a modernizáció és a megkésett polgárosodás felgyorsulásának minden nehézségével, miközben egy olyan európai környezetben kell lábon maradnunk, ahol a tömegek polgárosodása már l ezajlott, és a polgár a társadalmilag és gazdaságilag hasznosíthatott tőke tulajdonosa. Ez a tőketulajdon mára már többféle lehet - és az utóbbi évtizedekben lezajlott technikai forradalom következményeként az anyagi tőke mellett a tudás, az ismeret, a sze llemi tőke diadalra jutásának lehetünk szemtanúi. Nem véletlen, hogy az eltelt évtizedekben az oktatás stratégiai ágazattá vált mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban. Még a 80as években Reagen elnök, hatalomra jutásának kezdetén felállíttat ott a közoktatás vizsgálatára egy bizottságot, az úgynevezett Bellbizottságot, amelynek jelentései alapján, többéves kutatás és felmérés alapján próbálták megreformálni az amerikai közoktatást, felismerve azt a tényt, hogy ha nem tudnak saját, önálló szer vezeti közoktatási rendszert kialakítani, akkor képtelen az Egyesült Államok az új technikai és gazdasági kihívásokra válaszolni, vagyis a szovjet űrkutatás és a japán gazdaság, technikai csoda gyakorlatilag megelőzi Amerikát. Igen érdekes, hogy két év utá n ez a Bellbizottság két nagyon fontos pontban fogalmazta meg a reformoknak az irányát. Az egyik oldalon kifejtette a drámai hangú jelentés, hogy nemcsak nemzeti ügy az oktatás, hanem színvonalemelésének kulcskérdése a közoktatás fejlesztése. Az alsó foko n alulképzett utánpótlás miatt az egyetemek kénytelenek a középiskola mulasztásait pótolni, másodsorban pedig az alapfokon rosszul fizetett, alacsony társadalmi presztízzsel bíró tanárok nem képesek a rendszer működéséből fakadó rossz hatékonyságon segíten i. Úgy gondolom, hogy ez a jelentés nagyon sok pontban hasonlít a jelenlegi magyar állapotokhoz. Ma már mindnyájunk számára világos, hogy egy elöregedő társadalomban rosszul képzett, alulművelt, az innovációs készség hiányában szenvedő munkaerővel nem lehe t modernizációs programot végrehajtani, nem lehet a szabad vállalkozások szabad versenyére épülő piacgazdaságot felépíteni. A verseny kialakulásához az élet minden területén biztosítani kell az esélyegyenlőség megteremtését, és ehhez az esélyegyenlőséghez jól felkészült, kritikai érzékkel és egyéni