Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2320 Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselő hölgyeket és urakat, foglalják el a helyüket. Folytatjuk az Országgyűlés munkáját. Soron következik a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáján ak folytatása és remélhetőleg lezárása. Az előterjesztést 9481es számon kapták kézhez. Felszólalásra jelentkezett néhány képviselőtársunk. Elsőként megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Felszólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a baleseti elemzéseket tanulmányozzuk és keressük azoknak az okait, nekem rögtön József Attila egyik mondata jut eszembe: "Légy fegyelmezett!" Igen, ez lenne a legegyszerűbb ös szefüggés munkahelyi tevékenység és személy mint munkavégző között, de tudjuk, hogy a problémák sokkal összetettebbek. A minap kezembe került az egyik legtöbb, ha nem a legtöbb óvatosságot és körültekintést és persze fegyelmet követő rendszer, a Magyar Áll amvasutak múlt évi baleseti statisztikája, mely kedvezőbb képet mutat az előző évhez képest, hiszen 25%kal kevesebb foglalkozási baleset fordult elő. Részleteiben elemezve a múlt évi baleseti adatokat, vasúti igazgatóságonként és szakszolgálati lebontásba n eltérő számokkal találkozunk Szegedtől egészen Záhonyig. Hogy csak két példát említsek: a MÁVnál történt hat halálos üzemi baleset közül négy a szegedi igazgatóság területén következett be; vagy egy másik adat: a pécsi igazgatóságnál az 1000 főre eső ba lesetek száma nyolc volt, míg Záhonyban ez a szám 21,1. Egyértelmű lehet a megállapítás, hogy a balesetek okozati és körülményi tényezői évről évre szinte változatlanok, a balesetek többsége környezeti károk, hatások következménye. A javuló helyzetről visz ont az is a vélemény, hogy ennek meghatározója a kapacitások kihasználatlansága, a létszám, a munkaidőalap és a túlórák számának csökkenése, legalábbis a vasútnál. Azonban mindezek ideiglenes tényezők és nem téveszthetnek meg senkit, hiszen egyre több szó esik a romló munkavégzési feltételekről, amelyek bizony közreműködői a baleseti körülmények kialakulásának. Ideje tehát megalkotni ezt a hatékony munkavédelmi törvényt, amelyben bízunk, hogy valóban hatékony lesz. Tisztelt Országgyűlés! A munkavé delem mint interdiszciplináris tevékenység önálló törvényszintű szabályozást nem igényelne ugyan, ha Magyarországon a társadalmi össztermelés és a szolgáltatás rendszerébe a védelem szorosan beépülhetett volna. Az elmúlt évtizedekben azonban sajnálatosan e z a természetes követelmény szinte fel sem merült. Széles skálájával találkozunk a külön munkavédelmi minősítésnek, a munkavédelmi üzembehelyezési eljárásoknak. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat előremutató abban, hogy 1. a munkáltatói felelősségre helye zi a hangsúlyt a munkabiztonsági követelmények lerögzítésében; 2. az előírások, követelmények érvényesítésében a megoldásokat és a módszereket a munkáltatókra bízza; 3. az állami feladatokat pontosan elhatárolja; 4. a munkavédelem területén meghatározza az ágazati feladatokat; s végül 5. a munkavédelmi hatósági jogkörök a tervezetben egyértelműek - ami nem kis dolog, tegyem hozzá , érvényesítésük a kapcsolódó jogszabályok szerint történhet, gondolok itt például a szabálysértési vagy államigazgatási eljárás okra. Tisztelt Ház! Néhány kifogásomat és javaslatomat azonban szóváteszem. A törvényjavaslattal egyidőben nem került kidolgozásra a nemzeti munkavédelmi program, amelynek célja a nemzetgazdaság területén a munkakörülmények, a biztonságos munkavégzés felté teleinek javítása, legalább azokon a területeken, amely területek állami tulajdonban maradnak.
