Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
231 Érdekes, a megállapodásban csak hatan vettek részt, a hetedik az említett 5% miatt n em írta alá a megállapodást. Ehhez képest sajátos dolog az - és egyben erkölcsi kérdés is , hogy a hetedik szervezet kigolyózását a megállapodást aláírók az Országgyűléssel most kívánják elvégeztetni. Ugyancsak Juhász Pál képviselőtársam figyelmeztetése i ndított arra: vizsgáljuk, vajon a megállapodást kritizáló két országos szervezet kapnae a működéséhez szükséges elégséges juttatást a székházakból. A múlt héten úgy hallottuk, hogy hogyne, felajánlásként - idézem - "székházat kapott mind a két szervezet". Áttanulmányozva a megállapodást kitűnik, hogy ez a Parlament előtt történt képviselői bejelentés, úgymond, téves. A megállapodás szerint ugyanis a szövetségen kívüli szakszervezetek minden székházból kapnak egy 2530 négyzetméternyi szobát, ami nem azonos természetesen a székház fogalmával. És nyilván azt a három verőcemarosi üres víkendtelket sem minősítették székháznak, ahol legfeljebb sátorozni tudnak. A másik országos szervezetnek állítólag felajánlott székháznak viszont a leggondosabb olvasással sem t aláltam nyomát ebben a megállapodásban. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogállamiságból következő jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes legyen, és a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. Ha egy jogszabály arra utal, hogy egy megállapodást emel törvényerőre, akkor a megállapodástól kell elvárnunk, hogy értelmes vagy legalábbis megfejthető legyen. Megállapítható, hogy a megállapodás nem mindenben elégíti ki az Alkotmánybíróság előbb idézett követelményét. A megállapodás 6. oldalán például a következő olvasható (olvassa) "Az állami tulajdonú és ingyenes szakszervezeti használatban lévő ingatlanok használatán a szakszervezeti szövetségek e megállapodás mellékletei szerinti arányok szerint oszt oznak." A problémát az okozza, hogy a mellékletek arányokat nem tartalmaznak, ehhez képest ez a kikötés ez idő szerint nem fejthető meg. De a probléma nem is ez. Eldöntendő, hogy az Országgyűlés fenntartjae azt a politikai rendszerváltozási döntését, amit két évvel ezelőtt megfogalmazott vagy attól eltér. A törvényjavaslat még a választások előtt szét kívánja osztani egy szűk kör között a vagyon egy részét, ellentétben az Országgyűlés korábbi, elsöprő többséggel elfogadott álláspontjával. A javaslat hátter ében álló szűk körű megállapodás a körön kívül állókat méltánytalan hátránnyal kívánja sújtani, és ez már nem csupán erkölcsi aggályokat vet föl, de részben ellentétes azokkal a nemzetközi szerződéseinkkel, amelyekkel csatlakoztunk a szakszervezeti esélyeg yenlőséget garantáló - ILOegyezményekre gondolok itt - egyezményekhez, másrészt e kirekesztő jelleg alkotmányos volta is esetleg megkérdőjelezhető. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat e fő bajai azonban orvosolhatók azzal, ha egy megfelelő módosító ind ítvány leszögezi és megerősíti, immár konkrétabb formában, az Országgyűlés korábbi akaratát: a vagyon szétosztására csak a választások után és a támogatottság arányában kerülhet sor. Erre figyelemmel, ezt a módosító indítványt több társammal együ tt beterjesztettük. A tisztelt Ház a szavazás során végül is arról fog dönteni, hogy fenntartjae a szabadon választott Parlamentnek a rendszerváltozást célzó korábbi koncepcióját, vagy ettől elfordul és a visszarendeződéshez és a hatalomátmentéshez kíván asszisztálni. Köszönöm a türelmüket! (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Fekete Gyula képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórumon belül dolgozó Monopoly munkacsoport ma csatlakozó módosító indítványokat nyújtott be a tárgyalt törvényjavaslathoz 8975ös sorszám alatt. Az indítványok egyik lényeges eleme az, hogy a szakszervezeti vagyont csak választások eredm ényeként lehessen szétosztani, és a választásokon ne csak szakszervezetek, hanem más társadalmi érdekvédő szervezetek is részt vehessenek.