Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - Interpellációk: - ISTVÁN JÓZSEF (FKgP)
2253 Megállapítom: az Országgyűlés 113 igen szavazattal, 77 ellenében, 12 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfo gadta. István József, független kisgazdapárti képviselőtársunk interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény végrehajtása tárgyában. Átadom a szót István József képviselőtársunknak. Interp elláció: István József (FKgP) - a földművelésügyi miniszterhez - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény végrehajtása tárgyában ISTVÁN JÓZSEF (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény kapcsán, amelyet a Parlament még 1992. decemberi utolsó ülésén, 30án szavazott meg abban az év végi hajrában - amit én is megszavaztam , már akkor is éreztem, hogy ez a törvény elég vázlatos és hézagos, és tudt am azt, hogy lesznek gondok vele. Ez a törvény rendelkezik a földkiadó bizottságok létrejöttéről és azok munkájáról. E törvény alapján jöttek létre a földkiadó bizottságok szerte az országban, de már a földkiadó bizottságok létrejötte is gondokat okozott. Jelzi ezt, hogy 1993. március elején a Somogy megyei kárrendezési hivatal elnöke Somogy megyében minden település jegyzőjének egy leiratot - két és fél oldalas leiratot - kellett, hogy küldjön, benne megjelölve azokat a szabálytalanságokat, ahogyan létrejö ttek ezek a bizottságok, és kérte benne a kárrendezési hivatal vezetője, hogy a törvénynek megfelelően állítsák föl a bizottságokat. Jelzi ennek a törvénynek a gondját az, hogy már alig négy hónapos ez a törvény, és a törvénnyel kapcsolatban négy önálló ké pviselői indítványt nyújtottak be képviselőtársaim a Parlamentben, ehhez a négy önálló képviselői indítványhoz több módosító indítványt képviselőtársaim, aztán bizottsági indítványokat is, maga a mezőgazdasági bizottság is és a környezetvédelmi bizottság i s. Aztán az már teljesen lényegtelen dolog, hogy amerre megyek a megyében a választókörzetemben, mindenütt jönnek az érdekeltek, a földkiadó bizottságoknak az elnökei és a tagjai, és kérdezik tőlem mint országgyűlési képviselőtől, elhalmozva a kérdések özö nével, hogy ezt hogy kell érteni, azt meg hogyan kell érteni és így tovább, és így tovább, nem folytatom tovább. Tehát mindezek bizonyítják azt, hogy ezzel a törvénnyel gond van. Most még az eszközeivel is. És én az interpellációmban erre tértem ki, hogy p éldául a földkiadó bizottságoknak nem állnak rendelkezésükre azok a fontos térképek, amelyek a földtulajdon kijelölésénél és a részaránytulajdon kijelölésénél feltétlenül szükségesek. A bizottságoknak, a tulajdonosoknak már be kellett adni, hogy a tulajdon ukat hol kívánják kérni a kijelölt földterületben, mely helyrajzi szám alatt, bizonyítani, igazolni az aranykoronaértékeket. Sok ilyen tulajdonosnak a kérésére töltöttem ki mint képviselő a kérdőívüket, amelyben a legtöbb még azt se tudja megjelölni, hogy hány aranykoronatulajdona van, azt se tudja megjelölni, hogy melyik földterületrészből, hol, melyik földbetétből. Még ott olyan kérdések is vannak, hogy ha azon helyrajzi szám alatt lévő földterületekből nem tudja a bizottság kiadni, hol kéri utána a köv etkezőt. Aligalig tudják kitölteni. A térképek nagyon fontosak lennének. A térképekkel kapcsolatban azonban, amikor ezeket kérik, még a fórumok esetében is sokszor nem álltak rendelkezésére a kárpótlási földterületek kijelölésére a bizottságoknak megfelel ő térképek. Megcsináltak olyan dolgokat a termelőszövetkezetek vezetői, hogy egyegy térképszelvényt nem is adtak oda a bizottságoknak, csak később derült ki, amikor már kijelölték a kárpótlási földterületeket, megtörténtek a megegyezések (Az elnök a mikro font megkocogtatva jelzi a szólási idő lejártát.) hogy egyes térképszelvények ismerete nélkül tették ezt meg. Sokan visszaéltek ezzel, sajnos. (Az elnök újból megkocogtatja a mikrofont.)
