Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
223 A második csokorban tulajdonképpen elsősorban a nőkre vonatkozó, és különlegesen a nők számára hátrányos módosító java slatokat említenénk, pontosabban a mieinket, amelyekben azt javasoljuk, hogy ezek a hátrányos változtatások ne lépjenek életbe. Képviselőtársaim férfiak, ezért valószínű, hogy nem tudják, hogy évente, a jelenleg érvényes szabályok szerint csupán a gyermekg ondozási díj minimumát emeljük rendszeresen. Ha valakinek megállapítottak a keresete, majd a terhességi, gyerekágyi segélye alapján gyerekgondozási díjat, és ez a díj nem a minimumösszeggel volt azonos, akkor a gyerekgondozási díj két és fél éve alatt ez a z összeg egy fillérrel sem változott. Ha a szerencsés anya még egy, vagy harmadik gyermeket is szült, akkor ez az összeg volt a következő terhességi, gyerekágyi segély és a következő gyerekgondozási díj kiszámításának alapja is. Az életben azonban ez a sza bály egy kicsit humánusabban működött. Az anyák ugyanis rájöttek, hogy munkahelyükön karbantartják a béreiket, és ha a munkáltató rövid időre visszaveszi őket a gyerekgondozási díjat megszakítva, akkor mód és lehetőség van arra, hogy a munkahelyen nyilvánt artott, emelt kereset alapján újra kiszámítsák a gyerekgondozási díj most már magasabb összegét. Tehát a rendszer, a jogszabály nem tartotta karban a gyerekgondozási díjat, ezért az állampolgár, a jogosult valorizálta ily módon. A javasolt változtatás ezt az esélyt nem adja meg. Azt mondja: csak azoknak lehet újraszámítani a gyerekgondozási díj összegét, akik fél évre visszamennek dolgozni. Kérem képviselőtársaimat, gondolkozzanak el azon, vane lehetősége ma egy gyerekes anyának fél évre megszakítani a gye rekgondozási díj jogosultságának idejét, fél évre visszamenni a munkáltatójához, nyíltan és őszintén bevallva, hogy nem maradok itt csak 180 napig, hiszen a célom az, hogy karbantartsam a gyerekgondozási díj összegét, amelyiket egyébként a törvényhozásnak kéne karbantartania. Tehát javaslom, hogy nézzék át gondosan ezt a módosító indítványunkat, és a bizottsággal szemben támogassák azt. Szeretném arra is felhívni a figyelmüket, hogy különösen a nők számára változnak kedvezőtlenül a rokkantnyugdíjazás feltét elei. Ha megnézik a 15. §t, akkor láthatják, hogy a javaslat szerint nincs különbség a nők és a férfiak között a tekintetben - és ez talán helyes is , hogy hány év szükséges a rokkantnyugdíjra való jogosultsághoz. Az új szabály szigorít: az 55 éves nő sz ámára előírja, hogy 20 év szolgálati idő esetén jogosult csak rokkantnyugdíjra. A férfi számára is ezt írja elő. De a férfi ma 60 éves korban megy el nyugdíjba, a nő pedig a felemelt nyugdíjkorhatárnál 56, 57 vagy 58 éves korában lesz jogosult öregségi nyu gdíjra. Tehát nála a szigorítás közelebb van a korhatárhoz, mint a férfiak esetében. Nem fogja tudni ledolgozni, megszerezni esetleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és akkor mondhatják önök, hogy semmi gond, hiszen a következő bekezdés arról rendelkezik, hogy ilyenkor rokkantsági résznyugdíjra lesz jogosult. Azonban szeretném, ha fellapoznák a résznyugdíjra vonatkozó kormányjavaslatot, amelyik eltörli a résznyugdíj minimumát mint fix összeget. Igaza van Tarnóczky Attilának: azzal a veszé llyel kell szembenéznünk, hogy öregségi résznyugdíj esetében résznyugdíjként és rokkantsági résznyugdíjként minimális összegeket, nem 3600 forintot, hanem 1000 vagy 1500 forintot fognak megállapítani nyugdíj néven. Azt gondolom, hogy a társadalombiztosítás nak és a törvényhozásnak nem lehet célja az, hogy 15 év szolgálati idő esetén még a szociális rendszeres járadék összegét meg se közelítő öregségi ellátásokat állapítson meg. Kérem ezért, hogy ezt a módosító indítványunkat is mérlegeljék, önök is és az elő terjesztő is. A harmadik csoportba tartozó módosító indítványaink már reményteljesebbek. A 4., 5. §t javasoljuk elhagyni. Ez a két paragrafus tulajdonképpen a kórházakban is és az alapellátásban is egy copaymentet, egy hozzájárulást, egy fizetéses orvosi egészségügyi szolgáltatást javasolt volna bevezetni.
