Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
2219 mert nem lehet egybemosni jogágakat. Nem lehet egybemosni a pénzügyi jogot a polgári jog rendszerével, nem lehet a közjogot egybemosni a polgári jog rendszerével. Kétségtelen tény, hogy ebből a szempontból vitatható - és nyilván a jogi irodalom meg is fogja tenni , hogy a köztestületeknek a Ptk.ba való beemelése mennyiben felel meg azoknak a szabályoknak, amelyek a Ptk. klasszikus rendszerét érintik. Nyilvánvaló, hogy az 1948. előtti magyar jog ezt ismerte, tehát egyik oldalról azt állíthatom, hogy a magyar jogrendszernek, a magyar jogi hagyományoknak megfelelő a köztestületnek a Ptk.ban való elhelyezése. Ha arról az oldalról közelítem meg, hogy ez s peciális egyesület, akkor nem tartom kivetnivalónak. Kétségtelen tény azonban, hogy épp a közjog oldaláról felvethet kérdéseket a rendszerbeli ilyen elhelyezése. Tisztelt Ház! A novellisztikus törvénymódosítás második része a szerződések rendszerével fogla lkozik. Úgy gondolom, hogy azok a szabályok, amelyeket megfogalmaz, úgyszintén a gyakorlat által kikényszerített szabályok, hiszen manapság a gazdasági élet és a szabályozók, az adórendszer rendkívül képlékeny volta miatt a szerződéses fegyelem meglazult M agyarországon. Így a tisztességesen és a szerződés szellemében eljáró vállalkozókat bizonyos mértékig hátrány éri, és hátrány éri a bíróság leterhelése miatt, hátrány éri a végrehajtás gyengesége miatt. Ilyen módon a jogalkotó felelőssége az, hogy a jogbiz tonságnak, a gazdasági élet biztonságának és a forgalmi élet biztonságának megfelelő szabályok megalkotásával megpróbáljon sorompót állítani annak a folyamatnak, amely sem az ország gazdasági, de hozzáteszem, erkölcsi életének sem kedvező. Úgy érzem, hogy ez a törekvés - ami e szerződéses rendszer változtatásában a Ptk. módosításával megnyilvánul - ennek a követelménynek kíván eleget tenni, és meggyőződésem, hogy a gyakorlati élet követelményének is eleget tesz. Tisztelt képviselőtársaim! Az előttem szólók több problémát vetettek fel. Arra kérem önöket, hogy átérezve ennek a törvénynek az alapvető jelentőségét a gazdasági életben is, együttes gondolkodással és ne kategorikus kijelentésekkel olyan vitát folytasson le a Ház, ami a kulturált értékeknek megfelel ően az együttes gondolkodás eredményeként egy jobb, a célnak, a gazdasági életnek és a civil társadalom kialakításának megfelelő szabályozást hozzon maga után; ezt a törvényt lehetőleg a követelményeknek megfelelően és az élet kikényszerítése által minél h amarabb alkossa meg az Országgyűlés. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A független képviselők jelezték, hogy a vitának ebben a fázisában nem kívánnak felszólalni. Az általános vitát… (Dr. Szigethy István jelentkezik.) Kétperces észrevételt kíván tenni Szigethy István képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Lukács Tamás Képvise lő Úr! Lukács Tamás képviselő úr két kérdésben megszólított, nagyon röviden erre szeretnék válaszolni. Nagyon szeretném, ha igaza lenne a közhasznú társaságok kapcsán elmondott észrevételével. Nem tudom, mi lesz a végleges szabályozás, de éppen az egyik le glényegesebb kérdés, amit felvetettem, az, hogy a nonprofit szervezetek komplex szabályozása nincs előttünk. Csak a jogalanyiság oldaláról közelíti meg a mostani Ptk.módosítás ezt a kérdést. Ha a gazdálkodásnak, az adózásnak, a közhatalmi módosítványoknak a rendezése is előttünk állna, természetesen más képünk lenne. Egyelőre nem elégséges az egyéb gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokra való hivatkozás, hiszen itt speciális szabályok lesznek. A másik kérdés sokkal izgalmasabb, és nagyon köszönöm Luká cs Tamásnak ezt a felvetését, hogy erre reagálhatok. A közalapítványok nyilvánossága körében nem véletlenül emeltem ki az Országgyűlést, illetőleg az önkormányzati testületeket. És nem véletlenül mondtam azt, hogy a Kormány közalapítványalapítási jogával nem tudunk egyetérteni.
