Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - LUKÁCS TAMÁS, DR. a KDNP vezérszónoka:
2217 Ezekről a kérdésekről még képviselőtársaim az általános vitában részletesen is fognak szólni. Néhány gondolatot még ezekről. Elfogadhatatlan ellentmondást ta rtalmaz a Ptk. 1. §ának (1) bekezdése során alkalmazott változtatás, kidolgozatlan többek között a köztestületekre vonatkozó jogi szabályozási rendszereknek egy része, mert például nincs kamarai törvény, és nem lehet tudni, hogy milyen kamarát kell létreh ozni, vagy mire kötelezhető a létrehozás során; vagy veszélyesen kétértelmű a közalapítványhoz való csatlakozás feltételrendszerének az előterjesztésben szereplő része, de ugyanígy ellentmondásos a 36. §, amely a Ptk. 568. §át módosítja, illetve egészíti ki a gazdasági társaságokról szóló, törvényben lefektetett elvekkel, illetve ezekkel szemben. Úgy gondolom, hogy a javaslat módosításokkal, a vitában elhangzó javaslatokkal együtt elfogadható, és kérem a tisztelt Házat, hogy közös munkálkodással mutassunk közösen készséget az előterjesztés hiányosságainak kijavítására s a törvény megalkotására. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Minthogy a Fiatal Demokraták Szövetsége is a vita későbbi fázisában kíván vélemény t nyilvánítani, megadom a szót Lukács Tamásnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának, és átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos alelnök foglalja el. - Boros László jegyzőt Trombitás Zoltán váltja f el.) Felszólaló: Dr. Lukács Tamás a KDNPképviselőcsoport nevében LUKÁCS TAMÁS, DR. a KDNP vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az ország gazdasági életét alapvetően befolyásoló jogi rendezésnek a fontosságát és a jogi rendezés nek a társadalomra való hatását nem kell különösképpen ecsetelni, és nem kell különösképpen kiemelni azt a tényt, hogy az ország jövőbeli életét alapvetően meghatározó törvényről van szó akkor, amikor a Ptk. novellisztikus változtatására készül a magyar Or szággyűlés. Ennek két alapvető, átfogó területéről, a jogalanyiság kérdéséről van egyik oldalról szó, másrészt pedig a szerződések rendszeréről. Úgy gondolom, hogy az általános vitában elsősorban - egyetértve Szigethy István kérdésfelvetésé vel - ezeknek az intézményeknek a rendszerbeli elhelyezéséről van szó. Arról van szó, hogy vannak kérdések, amelyeket a jogrend egészének kell kezelni, vagy pedig a kódex alkotása során a kódex logikájába, annak hatályába beleférnek. Itt fölrémlik előttem az 1968ban indult Ptk.vita, ahol különböző iskolák alakultak ki, s én úgy gondolom, hogy ma is vannak olyan iskolák, amelyek vitathatják a Ptk.nak ezt a rendszerét. Ma is vitathatják azt, hogy milyen kérdéskörök tartoznak a Ptk.ba, és melyeket kellene külön a gazdasági jog területén szabályozni, és külön gazdasági kódexet létrehozni. S vitathatják azt is, hogy a közjogi kérdések mennyiben tartozhatnak a magánjogi kódex keretébe. Ami a Ptk. alapvető rendszerének és logikájának megtartását illeti, volt pr ofesszorom 1968ban megjelent cikke jut eszembe, amely, azt hiszem, hogy korszakalkotó volt akkor, és dogmatikailag ma is időtállónak bizonyul. Ez a módosítás és ez a novella ezeknek a követelményeknek mindenben megfelel. Ilyen módon konkrétan is próbálok válaszolni némely kérdésre, amelyet Szigethy István konkrétan vetett föl, főleg az alapítványok tekintetében. Mint említettem volt, úgy gondolom, a legalapvetőbb kérdés, hogy a jogrendnek kell tudni kezelni kérdéseket. S amikor sanda politikai megfontolásb ól félünk attól, hogy a Kormány alapíthate alapítványt, akkor az a kérdés, hogy a közalapítvány alapítása mihez tapad, mi az a társadalom által fölvetett igény és kívánalom, amelynek alapján szabályozni kell a közalapítványokat.
