Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György):
2210 Felszólaló: Dr. Géczi József Ala jos, a mezőgazdasági bizottság előadója GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A mezőgazdasági bizottság május 5i ülésén megvitatta a Ptk. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló, 9434es számon be nyújtott törvényjavaslatot. A vitában részt vevők a jogalkotói szándékot üdvözölték, és a javaslatot a megjelentek egyhangúlag alkalmasnak tartották az általános vitára. Legalább ennyire egyhangú volt ugyanakkor az a vélemény, hogy a törvényjavaslat még na gyon komoly korrekciókra szorul mind belső szerkezetét, garanciáit, mind más törvényekkel való összhangját, mind pedig a jogalkotási tervben szereplő, később meghozandó jogszabályokkal való koncepcionális illeszkedését tekintve. Ugyancsak egyöntetű volt a vélemény, hogy az állami költségvetési intézmények és a piacorientált gazdasági szféra között kibontakozó egyre szélesebb mező szabályozása és ösztönzése nagyon fontos: sok esetben ez az állam bürokratikus szerepének csökkentését jelenti, és egyúttal az ál lam szerepének változásait, és más területeken felelősségének növekedését. A köztestületek, a közalapítványok különösen fontosak a mezőgazdasági termeléssel és forgalmazással foglalkozók számára, hiszen az oly régóta időszerű Agrárkamaráról szóló törvény t örvényhozói megalapozását is szolgálhatják. Megjegyzem: kisebbségi véleményként az is elhangzott a bizottságban, hogy a mezőgazdaság működését elősegítő intézmények történelmi sürgősségére is tekintettel, indokolt lett volna a mezőgazdasági kamaráról szóló törvényt előzetesen is meghozni. Mások szerint a köztestületekről szóló törvény a beterjesztett formában túlságosan homályos, biankó felhatalmazást adhat kamara jellegű szervezetek létrehozá sára, illetve gazdasági szervezetek elbújtatására, esetleges monopoltőkéseknek a közjó fátylába való öltöztetésére. A köztestületekről, a közhasznú társaságokról, a közalapítványokról szóló kitételek a tervezet szerinti megfogalmazásban nem adnak kellő eli gazítást az alapítók körére, az alapítás részmozzanataira és a későbbi törvényes működésre. Örömmel hallottuk itt, a miniszter úr előterjesztésében, hogy ebben azóta már történt előrelépés. Úgy fogalmazta meg tehát a bizottság, hogy a státus elnyerésének k ritériumait pontosabban kell megfogalmazni. A törvényjavaslat a szerződéstípusok módosításánál is érinti a mezőgazdasági szférát; különösen a mezőgazdasági termékértékesítésre vonatkozó módosítási elképzelések üdvözlendők. Alkalmat adnak ezek a módosítási elképzelések részben sok elavult kormányrendelet kiiktatására, másrészt számos kérdés törvényi szintű szabályozására. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a piackonformitás mellett nagyon fontos a termelők védelme, és a Ptk. kitételei legalább ne növeljék a mez őgazdasági termelés körülményeitől amúgy is szinte mindig meglévő egyoldalú függést, hanem a piaci kockázat megosztására orientáljanak. Ez annál is inkább indokolt, mert - mint az lenni szokott ilyen kapitalizálódó időszakban - a feldolgozás, a kereskedele m szereplői várhatóan gyorsabban és hamarabb fognak intézményesen megszerveződni, mint a most induló termelők. (11.00) Végezetül megjegyzem, hogy örömünkre szolgált, hogy a bizottsági ülésen megjelent minisztériumi szakértők jelentős kompromisszumkészséget és további egyeztetési készséget nyilvánítottak ki. Köszönöm a figyelmet! (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a szociális bizottság tisztségviselőit, kíváne a bizottság előadót állítani. (Nem jelentkezik senki.) Nem. Köszönöm. Tisztelt O rszággyűlés! Soron következnek a frakciók vezérszónokai. Elsőként megadom a szót Dávid Ibolyának, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónokának.
