Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2207 jeleznem lehet ebben a körben, és ennek megalkotása nélkül a magánjogi szabályozás nyilván üres , és hatályosulása lehetetlen. Ezért erre tekintettel szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvény megalkotásakor mind az adó, mind a pénzügypolitikai megfontolások hozzá kell hogy igazodjanak a Ptk.ban most megjelenő új jogi személyek adó- és pénzügyi jogi elhelyezéséhez. Anélkül, hogy jósolgatnék ezeknek a szabályoknak a tartalmát illetően, szeretném kiemelni az alapvető követelményeket ezzel kapcsolatban, amit majd figyelembe kell venniük, amikor erről tár gyalnak. Egyrészt azt, hogy a szükséges adópreferenciáknak a tevékenységekhez kell kötődniük, és nem lehet eltérően megítélni ugyanazt a közcélú tevékenységet attól függően, hogy milyen szervezet végzi ezt, másrészt el kell majd kerülni, hogy az adókedvezm ények meghatározott szervezeteket indokolatlan előnyökhöz juttassanak más, eltérő jogi formában működő társaikhoz képest. Elengedhetetlen a szóban forgó nem profit célú szervezetekre vonatkozó polgári jogi szabályok mostani megalkotása mégis, mert az adójo g csak már meglévő jogi személyeket képes rendszerén belül elhelyezni. Szükséges az is, hogy az új szervezeti típusok kérdésében a Parlament előzetesen állást foglaljon, hiszen nem a gombhoz szeretnénk a ruhát varrni, hanem fordítva. A vita során tisztázód hatnak olyan további kérdések is, amelyek elősegíthetik a gazdálkodási szabályoknak a tisztelt Ház igényeinek megfelelő véglegesítését. Ezért javasoljuk, hogy a módosítás ugyan általában szeptember elsejével lépjen hatályba, de ezekre a nem profit célú sze rvezetekre viszont január elsejével kerüljön a hatálybaléptetés meghatározásra. Ami a módosítást, a Ptk.novella másik fő részét illeti, ezt azok a szabályok alkotják, amelyek talán kevésbé látványosak, ám az üzleti élet szempontjából fontosak, amelyek kor szerűsítik a gazdálkodószervezetekre vonatkozó szerződéses jogi rendelkezéseket. Ez a része összességében az elméleti és gyakorlati szakemberek teljes konszenzusát tükrözi. Kiformálódnak azok az általános elvek - úgy gondoljuk, és a javaslatban erre is uta lunk , amelyek a módosítás irányait megszabták, és egyfajta gazdasági dereguláció következetes véghezvitelének az érvényesítését is jelentik. Az elveket illetően tényleg csak felsorolásszerűen szeretnék arra hivatkozni, hogy először is a szerződési szabad ság maradéktalan érvényesítését szeretnénk elérni. Úgy gondoljuk, hogy ennek a szerződési szabadságnak az elvét sérti és a felek magánautonómiáját kezdi ki minden olyan norma, amely kogens jelleggel, eltérést nem engedően fogalmazódik meg, s ezáltal a szer ződés tartalmát közvetlenül kötelező jelleggel állapítaná meg. Az ilyen szabályozás, a szerződési szabadság elvével ütközve, nyilvánvalóan a vállalkozás szabadságát és a piacgazdaság alkotmányos alaptételeit is sértené. Ezért feloldjuk a szállítási, illető leg a vállalkozási szerződésekre vonatkozó Ptk.beli rendelkezések kogenciáját, és ezzel kapcsolatban a 7/1978ban megalkotott SZVRnek rövidített Szállítási és Vállalkozási Rendelet hatályon kívül helyezését is javasoljuk természetesen. Ugyancsak a szerző dési szabadságot korlátozza a bíróságok indokolatlan szélesre szabott szerződésalakító jogköre is, ezért a javaslat csak a legszükségesebb esetekre szorítja a bíróságok lehetőségét arra, hogy a felek között - akár akaratuk ellenére is - szerződést hozzon l étre, azt hatályában fenntartsa vagy annak tartalmát megállapítsa. A másik fontos alapelv - amely a szóban forgó szabályozást indokolta - az, hogy nézetünk szerint a Polgári Törvénykönyvnek egyértelműen az egyenjogúság alapján kell állni, amely többek közö tt azt is jelenti, hogy minden egyes jogalany ugyanazon jog uralma alatt áll. Ennek eszméje a polgári jogi szabályozás egységességét tételezi fel, és nem engedi meg a joganyag felszabdalását a
