Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2203 Végül a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vi tájának folytatásával kívánjuk befejezni ülésnapunk munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb elmondottakkal összhangban kérem önöket, biztosítsák a Ház határozatképességét és program szerinti haladásunkat. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek mód osításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : A most soron következő Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslat általános vitáját követően kísérletet teszek a magyarukrán szerződés részletes vitára bocsátására. Kérem tehát a Ház határozatképességének fokozott biztosítását. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatra az előterjesztést 9434es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Balsai István igazságüg yminiszter úrnak, mint a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár a Parlament széksorai nem mondhatók zsúfolásig teltnek, mégis úgy érzem, nem túlzás a zt mondanom elsőként, hogy a nemzeti törvényhozások életében mindig kiemelkedő esemény a magánjogi kódex módosítása vagy újraalkotása. Ami a jognak a társadalmigazdasági változásokhoz igazodó, illetőleg azt elősegítő megváltoztatását illeti, nézetü nk szerint kétféle út lehetséges. Egyfelől alapvető kódexek, törvények egy csapásra vagy teljes egészében való újraalkotása, tehát egyfajta rekodifikáció, másrészt a részletekben történő felülvizsgálat, a szakaszos, tematikus előrehaladás. A magunk részérő l, tekintettel arra, hogy a magánjogi szabályozás viszonylagos állandósága iránti igény, másrészt a polgárjogi szabályoknak a többi jogterülethez képest fokozottabb általánossága megállapítható, a második módszert, tehát a tematikus szakaszos novellálást t artjuk helyesnek, ennek megfelelő javaslatot is terjesztünk önök elé. A polgárjogi szabályozás stabilitásának követelményéből adódik az is, hogy a szakaszosság módszertani elvén túlmenően az is igény, hogy a viszonylag gyorsan és gyakran változó jogunkban a Ptk. a maradandóság és az állandóság szigete legyen. Ezért is kiemelkedő a javaslat szerinti azon értelmezési szabály, amely a kódex élére kerülve mind jogalkotási, mind pedig jogalkalmazási szempontból kifejezi a Ptk.nak a jogrendszerben betöltött alap vető szerepét. Ennek a szabálynak az értelmében - ha ezt önök elfogadják - a jövőben a vagyoni és egyes személyi viszonyokat szabályozó jogszabályokat, ha egyébként eltérően nem rendelkeznek, a Ptk.val összhangban, annak rendelkezéseit figyelembe véve kel l értelmezni. Mint arra emlékeznek, a szakaszos törvényalkotói munka I. fejezetét az 1991. évi XIV. számú törvénnyel módosított novella jelentette. Ennek a célja akkor nem lehetett egyéb, mint hogy a Ptk. rendelkezéseit összhangba hozza az akkor módosított Alkotmány vagyoni viszonyokat érintő előírásaival, a legfontosabb tulajdonjogi ellentmondásokat szüntette meg - az alkotmányos szabályozással összhangba hozva a Ptk. általános rendelkezéseit. Szélesebb körű felülvizsgálatot akkor megalapozott gazdasági és jogi elképzelések hiányában, kiforrottság hiányában nem tudtunk javasolni. Most viszont a megvitatásra készülő törvényjavaslat tárgya és iránya, azonkívül, hogy jól körülhatárolható, egyfajta vadonatúj szabályozást ajánlunk a tisztelt Országgyűlésnek, his zen olyan új jogi személyeket nevesítünk a Ptk.ban, amelynek megfelelő szervezeti keretei alkalmasak lehetnek arra, hogy a nyereség és vagyonszerzési cél nélkül folytatott úgynevezett - nagyon divatos
