Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIRÁLY ZOLTÁN (független) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIKLÓS ÁRPÁD (MDF)
2187 p olitikusabb megfogalmazást valamennyien el tudnánk fogadni. De egy ilyen megfogalmazást rendkívül aggályosnak tartok, mert szemben igen tisztelt képviselőtársammal, Bethlen Istvánnal, semmi reményt nem látok arra, hogy az összes többi ország, amellyel szer ződést kívánunk kötni, ne precedensként tekintse ezt a megfogalmazást, és ne kívánja beépíteni a vele kötendő szerződésbe. Lehet azt mondani, hogy ez volt életünkben az utolsó szerződés a szomszéd országokkal. De ha úgy gondoljuk, hogy nem ennek kell az ut olsónak lenni - én úgy vélem , akkor ezzel a precedenssel szembe kell néznünk, ehhez mindenki ragaszkodni fog, mert ahogy én a nemzetközi jogot annak idején 194647ben tanultam a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a nemzetközi szerződésekben, minden később i szerződésben ragaszkodnak a korábbi szerződésben elért másik féllel megkötött eredményhez. (Bethlen István: De nem a különböző országok közötti szerződések.) Országok közötti szerződésben, az így van, képviselő úr. (Bethlen István: Azonos országok között .) Ezzel jobb, ha most szembenézünk, mintha két év múlva vagy három év múlva, vagy két hónap múlva, három hónap múlva ugyanerről kezdünk vitatkozni. Ehhez mindenki ragaszkodni fog, mert azt fogják mondani - most nem akarok, szándékosan egy távoli példát ve szek - a svédek, hogy ők miért kössenek rosszabb szerződést Magyarországgal, mint Ukrajna kötött. (Derültség, szórványos taps.) Következésképp én azt hiszem, hogy ennek a szerződési szövegnek a megfogalmazásán nem lehet olyan nonchalanceszal átsiklani, ah ogy ezt a képviselőtársam javasolta. Befejezésként: én azt hiszem, hogy Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a lehető legjobb és legbarátibb kapcsolatot építse ki valamennyi szomszéd országgal, beleértve ebbe Ukrajnát is. Ennek a baráti kapcsolatoka t kiépítő politikai szándéknak és külpolitikai irányunknak, amelyben, azt hiszem, valamennyien egyetértünk, rendkívül sajnálatosnak találom, ha épp ez a most előterjesztett törvényjavaslat, illetve szerződésnek a ratifikálása lenne az egyik súlyos akadálya . Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót Király Zoltán képviselő úrnak. Felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék mondani, hogy sajn álom Rott Nándor képviselőtársam visszautasítását, ugyanis olyasmit utasít vissza, amit én nem mondtam. Tőlem nem hangzott el, hogy elhangzott az irredentizmus. Én csak sajnálatomnak adtam kifejezést, hogy ez a fajta szellemiség megjelent, ha visszafogotta n, tétován is, itt a Házban. Ez az egyik. (Rott Nándor: Jegyzőkönyv!) Azt is sajnálom, hogy a cigarettaszünetek mellett itt benn a Házban is kissé szelektív hallása van. (Közbeszólás: Személyeskedés!) Szeretném elmondani, miután azt mondta, hogy nem tudja mind a három nagyhatalom nevét: az Egyesült Államok, NagyBritannia és a volt Szovjetunió, amelynek jogutódja e tekintetben Oroszország. Mindez azonban semmit nem változtat azon a tényen, hogy a Párizsi Békeszerződés értelmében csak ez a három nagyhatalom kezdeményezi Magyarország tekintetében a határok megváltoztatását. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Miklós Árpád képviselő úr ugyancsak kétperces reagálásra kér lehetőséget. Megadom a szót. Felszólaló: Miklós Árpád (MDF) MIKLÓS ÁRPÁD (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétperces reagálásra Bethlen István képviselőtársam hozzászólása késztetett.
