Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PREPELICZAY ISTVÁN (FKgP)
2170 Bocsánat, Elnök Úr, két idézetet ígértem, és a másik is itt van. Szintén Németh Lászlótól való, némiképpen profánul hangzik, sokan talán azt hiszik, hogy a finom tollú író ilyet le nem írt; szó szerinti lesz az idézet. "A függetlenül bégető, ideoda futkosó kis népekben előbbutóbb feltámad az akol utáni vágy, amely a nacionalizmusok folytonos életveszedelme után megtanítja majd őket a közös karám erejére." Ez a jövőnk, képviselőtársaim, ne felejtsük el. Nem tudom, kire hivatkozott itt egyik képviselőtársam, hogy magyar nagyja ink, nagy történelmi személyiségeink mire tanítottak. Én most csak Németh Lászlót idéztem, de azt hiszem, hogy ezt az országot megtartani Bethlen Gábori és Deák Ferenci politikával lehet, a Rózsa Sándori politikával és egyebekkel csak elveszíteni. (Taps .) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Prepeliczay István képviselő úr, ha jelen van. (Prepeliczay István a terembe jön.) Igen, megérkezett. Felszólaló: Prepeliczay István (FKgP) PREPELICZAY ISTVÁN (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Külügyminiszter Úr! Képviselőtársaim! Nehéz felszólalni egy olyan profi, évtizedes múltú külpolitikus után, mint Tabajdi Csaba. A szakmai észrevételeket, amiket én amatőr politikusként észrevettem, ő tulajdonképpen el is mondta. Abban is igaza van, ho gy a felszólalók bizonyos csoportérdeket képviselnek. Csak ott téveszt, hogy ez a csoport a magyarság csoportja. Ha ő ebben nem érzi benne magát, akkor ez nagyon szomorú. (Zaj. - Egy hang: Más karámba menj!) A szerződéssel kapcsolatban. Az ukrán nagykövet úr csalódottságának adott hangot, hogy a Parlamentben ez a vita kialakult. Ezt a csalódottságot én tökéletesen megértem. Én is csalódott vagyok. Csalódott vagyok, mert ezt a szerződést 1991. december 6án aláírták. Erről a szerződésről nem tudott a Parlame nt, nem tudott a Parlament külügyi bizottsága, erről a szerződésről nem tudtak a koalíciós partnerek. Ezt a szerződést az ukrán parlament ratifikálta '92 nyarán. Erről a ratifikálásról nem tudott a Parlament, nem tudott a külügyi bizottság, nem tudtak a ko alíciós partnerek. Elénk ez a szerződés most mint a bűvészcilinderből a nyúl került ide, és most tudtunk megdöbbenni a szerződésen. Mi az alapvető baj evvel? Én pillanatnyilag a legnagyobb bajnak a következőt tartom: miután múlt héten bebizonyosodott, hogy ezzel a szerződéssel kapcsolatban magán a kormánykoalíción belül súlyos kifogások vannak, a legnagyobb baj, hogy ez ezen a héten megint napirendre került. Én ugyan nem vagyok történész, mint Kormányunk nem egy tagja, de hiányos történelmi ismereteim arra utalnak, hogy valamikor utoljára összeütközésünk az utolsó Árpádházi király idején volt a Kijevi Fejedelemséggel; azóta nekünk Ukrajnával bajunk nem volt, reméljük a jövőben sem lesz. Az a kapcsolat, ami az ukrán kormány és a mi Kormányunk között fennáll, feljogosította volna a Kormányt arra, hogy ezt a viharokat kiváltó szerződést vegyék le a napirendről. Próbáljanak ukrán barátainkkal beszélni. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy a környékünkben kisebbségben élő magyarságok közül, talán a szlovéneket leszámítva , az ukrán magyarságnak a legjobb a helyzete. Az ukrán kormánnyal nagyon jó kapcsolatunk van. Ukrán barátainknak nyilván meg lehetett volna magyarázni, hogy miért érint magyar sérelmeket ez a szerződési pont, és nyilvánvaló, ukrán barátaink belementek voln a, hogy ezt a pontot olybá módosítsuk például, hogy a két kormány kötelezi magát, hogy erőszakkal nem lép fel a határok megváltoztatásáért, ami végeredményben a helsinki alapokmánynak a követése. De egyébként Katona Tamás képviselőtársam - sajnálatosan nin cs itt - érvrendszerét érzem itt nagyon veszélyesnek és nagyon hibásnak, amikor azt mondja, hogy erre azért volt szükség, mert Ukrajna akkor még nem önálló állam lévén nem írta alá a helsinki alapokmányt. Nem tudom, nem vagyok külpolitikus, de azt hiszem, az utódállamok bizonyos kötelezettséget kell hogy vállaljanak. De ha nem, mi akadályozza meg Ukrajnát abban, hogy pótlólag csatlakozzon a helsinki
