Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
2158 Felszólaló: Király B. Izabella (MDF) KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyarukrán alapszerződés múlt heti vitájában többen említettek gyakorlati példaként különböző kétoldalú alapszerződéseket. Nem hivatkozott azonban senki sem a Kurilszigeteket hoszszú évtizedek óta türelmesen és békésen, d e rendkívüli következetességgel visszakövetelő Japánra, vagy a zsidó nemzet büszkeségére, a 2000 év után a semmiből újra létrehozott Izraelre. Ugyancsak nem szólt senki a két világháború közötti magyar külpolitika aktivitásáról és világos stratégiájáról, m elynek segítségével a világ tudomására szándékozták hozni a magyar nemzetet és Magyarországot ért sérelmeket és minden lehetőt megtettek ezen sérelmek orvoslásáért. A mostani passzív, sőt defetikus külpolitika a magyarság számára elfogadhatatlan, mert nemz etünk fokozatos felmorzsolódását elősegítő, alapvetően hibás stratégiára épül. A térség 75 éve állandósult problémáit vizsgálva újra és újra felröppen a határrevízió és az irredentizmus vádja, természetesen a területének kétharmadától megfosztott Magyarors zággal szemben. Irredentizmus és határrevízió iránti törekvések csakugyan voltak már a XIX. században, de nem Magyarország, hanem elsősorban az 1859ben létrejött Románia részéről. Az irredentizmust és területi revízió iránti igényt emlegetni Magyarország részéről merő képtelenség, mert a középeurópai területrendezés világpolitikai léptékű kérdés, hatásaiban a térségen messze túlmutató fontossága szükségszerűség. KözépEurópa elmúlt 73 évét tehát világpolitikai szempontok alapjá n kell megvizsgálni. A Kárpátmedence egy országnak született. Olyan országnak, melynek önellátásra képes gazdasága, egységes, szerves társadalma, színes, életerős kultúrája volt, demokráciája és toleranciája példamutató. Feldarabolása és életképtelen álla malakulatok létrehozása csak feloldhatatlan feszültségeket teremtett, amiket a kommunizmus még tovább tetézett. Mára széthullottak a trianoni döntéssel létrehozott mesterséges államalakulatok, mint Jugoszlávia és Csehszlovákia. De Románia mai Erdélypoliti kája, erőszakossága is szomorú bizonyítékai a példátlanul magyarellenes és végzetesen hibás területi döntéseknek. A világnak azonban az az érdeke, hogy megszűnjenek a feszültséggócok. Erre KözépEurópában csak egy lehetőség van: a Kárpátmedence békés újra egyesítése etnikai összetételre való tekintet nélkül, hiszen valóban demokratikus országokban ez nem gond, tehát visszaállítani ezer évig fennállt formájában, hogy a térség visszanyerje területi, gazdasági, társadalmi és érzelmi egységét, és ezáltal ismét a térség nyugalmának, békéjének, gazdasági jólétének biztosítéka legyen. Ezt kell megértenie a nagyhatalmaknak, s ennek a megértését kell zászlajára tűznie egy nemzetérdekű, a térség nyugalmáért, békéjéért egyaránt felelősséget érző magyar külpolitikának. Azt javaslom tehát, hogy amennyiben nem marad ki a 2. cikk (2) bekezdése a magyarukrán alapszerződésből, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. Köszönöm a figyelmet! (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szólásra kö vetkezik Beke Kata független képviselő. (Beke Kata: Nem! Tévedés, nem jelentkeztem!) Még a múlt heti jelentkezési sorrend … (Beke Kata: Az is tévedés volt! … Derültség.) Köszönöm. Szólásra következik Iván Géza független kisgazda. Felszólaló: Dr. Iván Géza (FKgP) IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Javaslom, hogy Magyarország csak az esetben mondjon le területi igényének tárgyalásos és nem tárgyalásos érvényesítéséről, ha Ukrajna visszaadja Magyarországnak a csaknem színmagyar Beregszász városát é s a körülötte elterülő három járás területét… (Felzúdulás
