Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
2110 sajnos, mit kiabál Jeszenszky külügyminiszter úr; kiabált volna a szerződés megkötésekor, talán jobban járt volna. Én úgy gondolom, hogy önmagában az a r eagálás, amelyet Horn Gyula képviselőtársamtól hallottunk, aki szánakozóan jegyezte meg, hogy nem tekinthető diplomáciai remekműnek. Hát enyhén szólva úgy gondolom, hogy ez nagyon is helytálló megállapítás. Úgy gondolom, mindaz, amit a külügyminiszter úr a megkötött szerződése mellett elmondott mint érvet, azok rendkívül szánalmas, rossz érvek, és a nemzetközi közjog fogalmaiból kiindulva nem is igazak. Nem igazak és nem helyesek egyszerűen azért, mert összekeverni az erőszakról való lemondás fogalmát és a megkötött szerződés 2. § (2) bekezdését, hát én úgy gondolom, jogi dilettantizmus. Tudniillik - hadd legyen szabad rögtön felhívnom igen tisztelt külügyminiszter úr figyelmét - hiába hivatkozott az Árpádházi királyokra. Az Árpádházi királyokra csak egy v onatkozásban lehet hivatkozni, hogy az Árpádházi királyoktól a mai napig senki magyar politikusnak eszébe nem jutott ilyen szerződést, ilyen egyoldalú joglemondó nyilatkozatot tenni. Ebben a tekintetben valóban hivatkozhat Árpádházi királyainktól kezdve a mai gyakorlatig, mert még Kádár János sem jutott el addig, hogy egy ilyen kijelentést tegyen, mert Kádár János is csak azt mondotta, hogy nincs területi követelésünk, de annyi esze volt - elnézést kérek , hogy nem tette hozzá: a jövőben sem lesz. A külü gyminiszter úr hozzátette, a miniszterelnök úr aláírta. Fölmerül a kérdés: miért? És itt arra kell utalnom, hogy Maczó Ágnest hiába nevették ki és hiába utasították el, tökéletesen igaza volt abban a körben, hogy ez a lemondás egy joglemondásnak minősül, a mely sokkal több, mint az erőszaktól való tartózkodó nyilatkozat. Tehát ha egyszer egy ilyen súlyos joglemondás van, akkor meg kell nézni, hogy a joglemondást mi indokolta. És valóban, a külügyminiszter úrnak nem sikerült egyetlenegy érvet sem felhoznia, a mely ezt a joglemondást indokolttá tette volna. Hadd legyen szabad arra utalnom, hogy már formailag is gondok vannak ezzel a joglemondással, mert a joglemondásra külön felhatalmazás kell. A külön felhatalmazást meg kellett volna kérnie a külügyminiszter úr nak vagy a miniszterelnök úrnak. De nem tehette volna meg önmagától, hogy bárki megkérdezése nélkül. - hisz engedjék meg, hogy utaljak Csépe képviselőtársam felszólalására, aki az önök leghűbb szövetségese. Csépe képviselő úr így tette fel a kérdéseket, ho gy mit kell érteni ezen a joglemondáson. Más kérdés az, hogy én elszomorítónak tartom, hogy a Képviselőházban bármely képviselő előtt ne legyen a napnál is világosabb, hogy mit jelent egy joglemondás, amikor azt mondja valaki, hogy nemcsak most nincs semmi féle követelésem, de a jövőben sem lesz. Ezt például hogy lehet összekeverni az erőszakkal való területszerzéssel, és hogy ezzel kapcsolatban a Csapody Miklós képviselő úr miért hivatkozott állandóan arra, hogy értsd, értsd, értsd, hogy kell érteni, holott a nemzetközi jognak egészen mások a fogalmai és mások az elképzelései mindarról, amit ő mondott. De én úgy gondolom, önmagában az a tény, hogy Csépe képviselő úr mint frakcióvezetője a Kereszténydemokrata Néppártnak most tette fel a kérdéseket, hogy nyugt assa meg a külügyminiszter úr őt arról, hogy az 1991. december 6án kötött szerződés jó szerződés, és az a kárpátaljai magyarokra nézve is csak előnyöket jelent, ez egyértelműen bizonyítja, hogy a Kereszténydemokrata Néppártot éppúgy nem kérdezték meg, min t a Független Kisgazdapártot, és nyilvánvaló, hogy itt a képviselőtársak sem tudhattak erről a szerződésről, mert hiszen nem okozott volna olyan felzúdulást, ha ezt, mondjuk, akár csak a Demokrata Fórumon belül tisztázták volna. Nos, rá kell arra mutatnom, hogy elképesztő fogalmakat hallottam itt a felszólalásokban. Sajnos, azt kell mondjam, SzentIványi István képviselő úrtól éppúgy, mint néhány más képviselőtársamtól, akik igyekeztek megmagyarázni a Háznak és az ország közvéleményének azt, hogy ez miért e lőnyös szerződés a magyar népre nézve. Én abból indulok ki, hogy a miniszterelnök úr eddig azt hirdette, hogy ő 15 millió magyarnak a miniszterelnöke. Ha ez a szerződés helyt fog, ha ezt mi ratifikáljuk, akkor tessék rögtön módosítani, mert ezután már nem 15 millió magyar, hanem csak 14 millió 800 ezer magyar miniszterelnöke lesz.
