Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
2105 És még egy gondolat Katona Tamás felszólalásához, ha megengedik. Katona Tamás azt mondta, hogy ennek a szerződésnek a tárgyalási kezdetén ő volt jelen, és ez a szerződés azért került aláírásra Ukrajna és Magyarország között, mert Ukrajna nem írta alá a helsinki záróokmányt. Ú gy hiszem, hogy Ukrajna az Ukrán SZSZK jogutódjaként szerepel ma Európában, és ily módon őrá is érvényes az az aláírás, amit a Szovjetunió a helsinki záróokmány nevében aláírt. Mert ha ez nem így lenne, akkor már csak költői kérdésként teszem fel, hogy enn ek a szerződésnek a 17. cikke miként utalhat arra a nyilatkozatra és jegyzőkönyvre, amit viszont a Magyar Köztársaság az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal kötött. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra követ kezik Németh Zsolt a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Németh Zsolt (FIDESZ) NÉMETH ZSOLT (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A FIDESZ álláspontját szeretném kifejteni néhány pontban ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Három pontot szer etnék aláhúzni. A FIDESZ számára meglehetősen fontos az, hogy a hat parlamenti párt között meglegyen a konszenzus mind a határkérdésben, mind pedig a határon túli magyarok kérdésében. Ez a konszenzus az elmúlt időszakban a hat párt között, a kormányzat köz ött és a határon túli magyarok szervezetei között fennállt. Ennek a konszenzusnak az alapvető elemei úgy néztek ki, hogy a határon túli magyarság autonómiaköveteléseit támogatták a magyarországi politikai erők, leszögezték számtalan alkalommal, hogy Magyar országnak nincsenek területi követelései a szomszédos országokkal szemben. Ugyanakkor a kétoldalú relációkban fenntartotta bizonyos relációkban a maga számára a külügyi kormányzat azt a lehetőséget, hogy az alapszerződések tekintetében, illetve a közvetlen kapcsolatokban a helsinki formulát fenntartsa. (18.10) Én úgy vélem, hogy ez a három pilléren nyugvó külpolitikai konszenzus mind a mai napig fennáll. Akkor is fennáll, hogyha egyes független vagy egyes MDFképviselők ettől eltérő álláspontot fejtenek ki, és én döntőnek tartom leszögezni, hogy nem változhat meg az elkövetkezendő időszakban ez a hatpárti konszenzus. Ez a magyar külpolitikának és Magyarország stabilitásának ma az alapvető ereje. Hogyha ezzel kapcsolatban eltérő helyzet alakulna ki, úgy érzem , ezt rögzítenünk kell, ezt tudomásul kell venni, de én az elmúlt időszakban ebben a hiszemben folytattam akár kisebbségpolitikát, akár külpolitikát. A második kérdés, amelyet szeretnék aláhúzni, hogy három megfontolást kell egy ilyen alapszerződés aláírás akor végiggondolni. Az első kérdés az, hogy egy ilyen aláírás hogyan hat a határon túli magyarságra. A második szempont az, hogy hogyan hat a kétoldalú kapcsolatokra, a harmadik kérdés pedig az, hogy hogyan befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését, hogyan befolyásolja az ország régióban elfoglalt, viszonylag stabil helyzetét. Ami az első kérdést illeti, hiába mondja bárki, hogy mondjon le magyarságáról az a határon túli magyar, aki ezt az alapszerződést támogatja, a határon túli magyaroknak van jele nleg legitim szerveződése, vannak legitim szervezeteik. Nem egy egyesületről van szó, vagy egy olvasókörről, vagy egy tánccsoportról, hanem legitim szervezetekről. Kárpátalján ez a szervezet a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége. Ez képvise li legitim módon a kárpátaljai magyarok véleményét, és a kétoldalú relációban is ennek a szervezetnek a legitimitása elismerést nyert azátal, hogy a kétoldalú vegyes bizottságban a KMKSZnek vannak képviselői. Ez az, amit - tudtommal - követel a jelenlegi magyar külügyi kormányzat, hogy minden relációban adják meg a legitimitását a határon túli magyar szervezeteknek. Ez Kárpátalján megtörtént, egyelőre Kárpátalján történt meg egyedül. Romániában nem ismerik el az RMDSZ legitimitását mint a romániai magyarsá g
